A Magyar Nemzet egy cikkéből derül ki a fenti fejlesztés leállítása. A lap közérdekű adatigényléssel kért ki egy listát a Pénzügyminisztériumtól.
“Ebben a tárca azokat a kötelezettségvállalásokat részletezte, amelyekhez a Kármán András pénzügyminiszter nem adta meg előzetes egyetértését.
….
“majdnem négymilliárd forint szerepelt annak a modern raktárbázisnak a létrehozásánál, amely a Honvédelmi Minisztérium katasztrófavédelmi feladatainak ellátását segítette volna. De csak volna, mert Kármán ehhez sem adta meg előzetes egyetértését.”
Mi is volt ez a projekt??
A törölt beruházás hivatalos megnevezése: „Modern raktárbázis létrehozása a Honvédelmi Minisztérium katasztrófavédelmi feladatai ellátásához”.
Mi lett volna a beruházás?
A Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala egy olyan központi logisztikai és raktárbázist akart kiépíteni, amely kifejezetten a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi és veszélyhelyzeti feladatait támogatta volna.
- A cél: A katasztrófahelyzetek (például árvizek, súlyos viharok, ipari balesetek vagy humanitárius válságok) esetén bevethető speciális honvédségi mentőeszközök, műszaki felszerelések, mobil gátak, sátrak és ideiglenes ellátmányok egy helyen történő, modern és azonnal mozgósítható tárolása.
Hol lett volna?
A kormányzati és szakpolitikai tervek stratégiai, központi elhelyezkedésű katonai logisztikai bázison (jellemzően a budapesti vagy Pest vármegyei kiemelt honvédségi logisztikai csomópontok egyikén) irányozták elő a raktár felépítését, hogy az ország bármely pontja gyorsan elérhető legyen. A pontos helyszínt tartalmazó részletes kiviteli tervekre azonban a miniszteri elutasítás miatt már nem kerülhetett sor.
Milyen pénzből valósult volna meg?
A beruházás európai uniós társfinanszírozású forrásból valósult volna meg.
- A keret: A KEHOP Plusz (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz) fejlesztési alap, amely a klímaváltozás és a környezeti katasztrófák elleni védekezést hivatott finanszírozni.
- Az önrész: A 3,82 milliárd forintos összeg 85%-a közvetlen EU-s támogatás (Kohéziós Alap) lett volna, míg a maradék 15%-ot a magyar állami költségvetés biztosította volna önrészként. Kármán András pénzügyminiszter az ehhez szükséges előzetes kormányzati kötelezettségvállalási engedélyt (a hazai társfinanszírozás biztosítását) vonta meg a költségvetési szigorítások során.
Mikor lett volna a kivitelezés?
A projekt a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus (lehívási nevén Széchenyi Terv Plusz) terhére futott volna.
- A tervezési szakasz és az előkészítés már 2024–2025 folyamán megkezdődött.
- Az engedélyek megvonása miatt a 2026-ra tervezett tényleges építkezés és fizikai megvalósítás bukott el, így a raktárbázisnak a ciklus végéig (a szabályok szerint legkésőbb 2029-ig) történő átadása végleg meghiúsult.
573 milliós (15%-os) önrészt sikerült így a Tisza kormánynak megspórolnia, bár a tervezési szakasz lezárult kiadásait bukja.
