Kijött a Rheinmetall első féléves pénzügyi jelentése

A főbb érdekességek mellett a magyar érintettségekből csemegézek néhány érdekességet.

Először is nézzük a tulajdonosi szerkezetet, kik ről van szó. 

Tehát papíron német cég, de legnagyobb észak-amerikai befektetők birtokolják.

Megjegyzés: két banknál is szerepel egy zárójeles magasabb tulajdonrész. Ez olyan tőzsdei szerződésekből adódik (például opciók, határidős ügyletek vagy kölcsönadott részvények), amelyek révén a bankoknak joguk van további Rheinmetall részvényeket lehívni, megvenni vagy eladni a jövőben, de jelenleg közvwtlwnül nem rendelkeznek.

Kezdjük a nyers számokkal.

• Drasztikus árbevétel-növekedés: A cégcsoport konszolidált árbevétele az első félévben 39%-kal emelkedett, így elérte az 5227 millió eurót ( tehát az RM első féléves bevétele, elérte az éves magyar védelmi kiadásokat 1.900 mrd HUF ). Ebből a belföldi (németországi) értékesítés 38%-ot, míg a nemzetközi piacok 62%-ot tettek ki.
• Kiemelkedő nyereségesség, hatalmas megrendelés-állomány, negatív szabad Cashflow. Ez utóbbi mit jelent? Megrendeléseik legyártásához rengeteg pénzért vettek előre nyersanyagokat (készletet halmoztak fel), miközben a vevő államok szerződéses előlegei még nem érkeztek meg a számlájukra. 

A Rheinmetall gyáraival és vegyesvállalataival szinte a teljes európai hadiipart behálózza.

Magyar gyárai, vállalatai:

1. Rheinmetall Hungary Zrt. (Zalaegerszeg)

• Tulajdoni arány: 51% Rheinmetall és 49% N7 Defence (amely a magyar állam és a 4iG Nyrt. közös stratégiai védelmi holdingja).
• A gyár profilja: Ez a cégcsoport egyik legmodernebb európai hadiüzeme. Itt zajlik a KF41 Lynx (Hiúz) gyalogsági harcjárművek sorozatgyártása, tesztelése és fejlesztése. Az üzemhez tartozik egy világszínvonalú, teljesen védett tesztpálya és egy klimatikus tesztkamra is.
• Jövőbeli projekt: A prezentáció szerint ez a bázis lesz a kiindulópontja az új generációs Panther KF51 harckocsi fejlesztési programjának is.

2. Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. (Várpalota)

• Tulajdoni arány: 51% Rheinmetall és 49% N7 Defence (amely a magyar állam és a 4iG Nyrt. közös stratégiai védelmi holdingja).
• A gyár profilja: A várpalotai komplexum Európa egyik legnagyobb és legfontosabb lőszer- és robbanóanyaggyártó bázisává válik.
• Gyáregységek és lőszertípusok:
  • Közepes kaliberű lőszergyár: A Lynx harcjárművek 30 mm-es gépágyúihoz, valamint a Lynx alapú légvédelmi rendszerekhez gyárt lőszert.
  • Nagy kaliberű (tüzérségi) lőszergyár: A PzH 2000-es önjáró lövegek és a Leopard 2-es harckocsik 155 mm-es, illetve 120 mm-es lőszereit állítja elő. Ez a gyár adja a prezentációban említett európai lőszerboom gerincét.
  • RDX robbanóanyaggyár: A prezentáció külön kiemeli, hogy ez az üzem 2027-ben kezdi meg a hivatalos termelést, és az itt készülő katonai robbanóanyagot a Rheinmetall nemzetközi exportpiacaira is szállítani fogják.

3. Rheinmetall Electronics Hungary Kft. (Budapest)

• Tulajdoni arány: 100% Rheinmetall-tulajdon (a német anyavállalat közvetlen elektronikai és szoftverfejlesztési leányvállalata).
• A vállalat profilja: A cégcsoport hazai szoftver- és elektronikai fejlesztőközpontja.
• Feladata: Kifejezetten a katonai járművek (pl. a Lynx és a digitalizált teherautók) elektronikai rendszereinek, szimulációs szoftvereinek és harctéri digitalizációs programjainak a fejlesztéséért felel.

4. Rheinmetall-4iG Digital Services Kft. (R4)

• Tulajdoni arány: 51% 4iG Nyrt. és 49% Rheinmetall.
• Profil: Ez egy speciális informatikai vegyesvállalat. Feladata, hogy globális IT- és digitalizációs szolgáltatásokat nyújtson a Rheinmetall belső nemzetközi hálózatának és a Magyar Honvédségnek

5. A szegedi hibrid üzem (Szeged)

• A gyár profilja: A Rheinmetall legújabb, nemrég átadott magyarországi gyáregysége.
• Tulajdonosi átalakulás: Ahogy a féléves jelentés részletezi, ez az üzem hibrid működésre készült (civil autóipar és hadiipar vegyesen). A polgári és autóipari kapacitásokat, valamint a kapcsolódó hidrogéntechnológiai ágazatot 350 millió euróért átveszi a müncheni AEQUITA holding, míg a gyár katonai/védelmi fókuszú lába megmarad a Rheinmetall kötelékében.

A szegmensek féléves teljesítményei.

1. Járműrendszerek (Vehicle Systems)

Ez hozza a legmagasabb árbevételt. A német megrendelések mellett, itt azért kiemelkedő a magyar LYNX-ek zalai gyártása is. Számításaim szerint a szegmens bevételének több mint 10%-a a zalai gyárból származik.

Éves árbevételi potenciálját 2030-ra 13–15 milliárd euróra becsülik. A növekedés kulcsfontosságú terméke a Lynx (Hiúz) gyalogsági harcjármű. A Lynx globális piaci potenciálja elérheti az akár 6000 darabot is, amiből a legnagyobb szeletet az amerikai XM30-as program jelentheti a maga 3800 darabos potenciális darabszámával. 

Papperger külön kiemelte az Arminius (Boxer) óriásprojektet

A vezérigazgató részletesen vázolta a német hadsereggel kötés előtt álló Arminius (Boxer) program menetrendjét, amelyet a cégcsoporton belül csak a „szobában lévő nagy elefántként” emlegetnek:

• A menetrend: A végleges egyeztetések a védelmi minisztériummal 2026 szeptemberének második hetében zárulnak le. A német Bundestag a tervek szerint 2026. december 9-én hozza meg a hivatalos döntést, a szerződést pedig a rá következő 5-10 napon belül aláírják.
• A fix üzlet értéke: Decemberben egy 12,4 milliárd eurós fix járműbeszerzési szerződést írnak alá, amely mellé 2027 elején egy 4 milliárd eurós szerviz- és karbantartási szerződés társul (ebből a Rheinmetall részesedése 50%, azaz 2 milliárd euró).
• Gigantikus előleg: Ha a decemberi aláírás sikeres, a Rheinmetall 30%-os down paymentet (előleget), vagyis több mint 3 milliárd eurót kap kézhez azonnal, december 30-ig, ami teljesen átírja és pozitívba lökheti a cég cashflow-ját.
• Hosszú távú opciók: A fix 12,4 milliárdos csomagon felül a cég egy 14 milliárd eurós (2030-2035 közötti) és egy további 12 milliárd eurós opciós keretszerződést is letett az asztalra. A teljes opciós keret így eléri a 26 milliárd eurót.
• Kapacitásbővítés: A cég felkészült a rohamra, a Boxer gyártókapacitását évi 500 darab járműre skálázzák fel a német, holland, osztrák és portugál igények kiszolgálására.

A gyalogsági harcjárművek (IFV) piaca és a Lynx: 

• 🇭🇺 Magyarország: 209 darab – az egyetlen „today” (már futó) státuszú projekt.
• 🇷🇴 Románia: 298 darab (rövid távú projekt).
• 🇺🇦 Ukrajna: Maximum 300 darab (már elindult lokalizációs fázis).
• 🇮🇹 Olaszország: Maximum 1050 darab (már elindult a vegyesvállalati struktúra).
• 🇺🇸 Egyesült Államok: Akár 3800 darab az XM30-as program 

Tömegtermelésre való átállás: A cél, hogy a gyártási lábnyom bővítésével (footprint extension) 2030-ra elérjék az évi 1000 darabos gyalogsági harcjármű (IFV) kibocsátási kapacitást.

2. Fegyverzet és Lőszer (Weapon and Ammunition)

A legfőbb bevételi források között szerepel egy Magyarországnak szánt tüzérségi lőszerpakk ( reméljük minél nagyobb arányban a várpalotai gyárból ), valamint az Ukrajnának szállított tüzérségi és közepes kaliberű lőszerek. A divízió 184 millió eurót fektetett be kapacitásbővítésbe, többek között Nagy-Britanniában (csőgyártás), Litvániában (új gyár) és Aschauban (lőporgyártás).

2030-ra az éves lőszergyártó kapacitás elérje az 1,5 millió darabot a 155 mm-es tüzérségi lövedékekből. (a háború előtti, 2022-es 70 000 darabos kapacitáshoz képest).Árbevételi potenciálja: 14–16 milliárd euró, ~35%-os növekedési ütem (CAGR) mellett, kiemelkedő, 29–31%-os operatív profitsávval.

Papperger a várpalotai gyárról bővebben is beszél:

Magyarország mint új, a háború kitörése óta implementált kapacitás.

Várpalota a térképen: A gyárbővítésekről szóló jelentés kiemeli, hogy a várpalotai RDX (robbanóanyag) üzem építése a tervezett ütemben halad, és jövőre (2027-ben) teljesen készen áll a termelésre. Ez az üzem kulcsfontosságú lesz a nyugati világ lőszerhiányának enyhítésében.

Ukrajnai csúszás: Az egyetlen negatívum a kapacitásbővítéseknél az ukrajnai tüzérségi gyár építése, ahol a civil építőipari partnerek hibájából és a speciális infrastrukturális követelmények miatt kétéves csúszásban vannak. Ezt a kiesést a német (Unterlüss) és a spanyol gyárak túlvezérlésével (+10-15% kapacitás) kompenzálja a cég.

Új piacok és rakétatechnológia: A szilárd hajtóanyagú rakétamotor-gyár 2026 harmadik negyedévében indul el, és 2027-től már közvetlen rakétaértékesítési bevételekkel számolnak. A Destinus céggel kötött 51%-os tulajdonú közös vállalat révén lépnek be a mélységi csapásmérő cirkálórakéták és ballisztikus tüzérségi eszközök piacára. ( erről később bővebben. )

3. Légvédelem (Air Defence)

A földi légvédelmi és drónelhárító rendszereket gyártó részleg 62%-os növekedéssel 478 millió eurós forgalmat generált. A növekedést az európai partnereknek gyártott Skynex és Skyranger rendszerek előrehaladása biztosította. A divízió új megrendelései a hatszorosára, 1534 millió euróra duzzadtak. Az operatív eredmény 76 millió euróra javult (16,0%-os marzs). ( mi is adtunk megrendelést a Skyranger lövegtorony LYNX-re való kifejlesztésére )

2030-as értékesítési potenciálját 3–4 milliárd euróra vetítik előre, 24–26%-os üzemi marzs mellett. A Rheinmetall szerint a dróntámadások több mint 90%-a megállítható gépágyú-alapú rendszerekkel. A vállalat zászlóshajója ezen a téren a Skyranger (valamint a Skynex), amely akár 4 km-es védelmi sugarat biztosít. 

Drasztikus kapacitásbővítés: A megugró nemzetközi kereslet miatt (jelenleg is 190 légvédelmi rendszer van a rendelésállományban) a cég három országban hajt végre gyárbővítést:

• Svájc (SUI): ~140 rendszer/év kapacitás (SOP: 2026 Q1).
• Olaszország (ITA): ~140 rendszer/év kapacitás (SOP: 2026 Q2).
• Németország (DE): ~100 rendszer/év kapacitás (SOP: 2026 Q3).
• Összkapacitás 2027-re: évi ~400 rendszer (heti 8 darab kigördülése).

Kritikus infrastruktúra-védelem: A prezentáció Németország példáján szemlélteti a piac méretét: az 1926 darab védendő kritikus létesítmény (energiaellátás, közlekedési csomópontok, laktanyák stb.) lefedése önmagában egy ~81 milliárd eurós piaci potenciált jelent a cégcsoportnak. Ami még érdekes egy LYNX-re integrált 35 mm-es Skyranger lövegtoronnyal mutatja a védelmi potenciált a prezentáció.

4. Digitális Rendszerek (Digital Systems)

A katonai digitalizációért, szimulációért és műholdas technológiákért felelős szegmens 23%-kal növelte bevételét (820 millió euró), főként a német hadsereg TaWAN és D-LBO projektjeinek köszönhetően. Az operatív eredmény 63 millió euróra nőtt. ( elvileg, ha az új kormány nem kukázza, a 4iG-val közösen az RM részt vesz a Honvédség Digitalás Katona programjában. )

Még szerepel a preziben egy érdekesség a Magyarországon is rendszeresített HERO dróno gyártási kapacitása.

5. Tengerészeti Rendszerek (Naval Systems)

A 2026 februárjában felvásárolt és újonnan integrált hadihajó-gyártó üzletág az első négy hónapjában 334 millió euró bevételt és 33 millió euró operatív eredményt termelt. Legnagyobb megrendelésük egy 920 millió euró értékű, Romániának szánt négyhajós projekt.

A prezentáció kitér egy komolyabb negatív vállalati eseményre is: június végén stornózták az F126-os fregattprogramot. Emiatt a tengerészeti divízió kieső bevételei miatt a menedzsment kénytelen volt a teljes 2026-os konszolidált éves árbevétel-előrejelzését 300 millió euróval lefelé korrigálni.

A meghiúsult F126 fregattprogram kulisszatitkai

Papperger beszélt arról, hogy miért mondta le a német védelmi miniszter június 24-én váratlanul a hatdarabos F126 fregattprogramot, ami miatt a Rheinmetall 300 millió euróval kényszerült csökkenteni az éves bevételi várakozásait:

• Nem a pénz hiányzott: A költségvetési források július 8-án hiánytalanul rendelkezésre álltak a projekthez.
• A valódi ok: A minisztérium és a holland Damen hajógyár közötti súlyos jogi felelősségvállalási (szavatossági) viták, valamint az a politikai döntés állt a háttérben, hogy a németek inkább a gyorsabb és olcsóbb MiCo hajóprogramot választották. A miniszternek jogilag meg kellett védenie a kormányzati pénzeket az esetleges bírósági perektől.
• A Rheinmetall válasza – GMF 140: A kieső kapacitások pótlására a cég azonnal bejelentette a saját fejlesztésű GMF 140 (Global Mission Frigate) programját. Ez egy 140 méter hosszú, 30 csomós sebességre képes, lopakodó tulajdonságokkal bíró légvédelmi és tengeralattjáró-elhárító fregatt, amelyet a Lockheed Martin-féle AEGIS harcrendszerrel szerelnek fel, és kifejezetten a nemzetközi exportpiacra szánnak.

A Rheinmetall az év egészére így 13,7 milliárd és 14,2 milliárd euró közötti éves árbevétellel számol (a tavalyi 9,935 milliárd euró után), ami még mindig masszív, 28% és 31% közötti organikus növekedést jelent. A cégcsoport szintű éves operatív marzsot változatlanul 19% körülire várják.

Űr és drónháború

A konferenciahívás során bemutatták, hogy a Rheinmetall elképesztő sebességgel lép be a XXI. századi high-tech hadviselésbe:

• Műholdgyártás: A cég saját SAR (szintetikus apertúrájú radar) műholdgyártó kapacitást épített ki Düsseldorfban. A gyártósor elkészült, a kapacitásuk eléri a heti 1 darab katonai felderítő műhold kibocsátását.
• Drónok és robotika: A Destinus céggel együttműködésben kifejlesztett Kryla és Ruta Block 2 cirkálórakéták/drónok sorozatgyártása 2026 végén indul el Neuss-ban. Papperger kiemelte: „Nincs időnk 5-7 éves fejlesztési programokra. Nekünk olyan termékek kellenek, amelyek 12 hónapon belül a harctéren bevethetők.”

Ez utóbbiról ( Destimus )kicsit bővebben.

A Destinus egy hollandiai központú, de svájci gyökerekkel rendelkező, rendkívül gyorsan növekvő high-tech repülőgép- és védelmi ipari vállalat, amelyet 2021-ben alapítottak. 

A cég az európai védelmi piac egyik legizgalmasabb startupja, amely mesterséges intelligencia (AI) alapú autonóm repülési szoftverekre, hidrogénmeghajtású hiperszonikus repülésre és olcsó, tömeggyártásra tervezett robotizált fegyverrendszerekre (drónokra és rakétákra) szakosodott.

A vállalatról az alábbi kulcsfontosságú részleteket érdemes tudni:

Az Alapító és a háttér

• A céget egy ismert fizikus és űrtechnológiai vállalkozó, Mikhail Kokorich alapította. 
• Bár a cég székhelye a hollandiai Hengelóban van, kiterjedt európai infrastruktúrával rendelkezik: saját mérnöki és gyártási bázisai működnek Németországban, Svájcban, Franciaországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és Ukrajnában is. [
• A cég mérete mára meghaladja az 500-750 főt, és a tőkepiaci befektetők 2026-ban már több mint 5 milliárd euróra értékelik a vállalatot a tervezett tőzsdére lépésük (IPO) előtt. 

A közös projekt: Rheinmetall Destinus Strike Systems

A Rheinmetall és a Destinus 2026 tavaszán alapított egy közös hadiipari vállalatot (51% Rheinmetall, 49% Destinus részesedéssel) azzal a céllal, hogy Európa saját, független mélységi csapásmérő rakétarendszereit gyártsák le. Az együttműködésben a feladatmegosztás egyszerű: 

1. A Destinus adja az „agyat” és a vázat: Ők fejlesztik a robotrepülőgépek aerodinamikai platformjait, a hajtóműveket és az AI-alapú autonóm repülésirányító szoftvereket. 
2. A Rheinmetall adja a „pusztító erőt” és a gyárakat: A német óriás biztosítja a robbanófejeket, a szilárd hajtóanyagú indítórakétákat, valamint a hatalmas tömegtermelési kapacitást a németországi (Unterlüß) üzemeiben. 

A két fő fegyverrendszerük: Kryla és Ruta

Papperger a prezentációjában külön kiemelte, hogy ezek a rendszerek már bizonyítottak az ukrajnai harctereken, és a sorozatgyártásuk 2026 végén el is indul:

• Kryla: Egy kompakt, nagyon olcsó robotrepülőgép (cirkálórakéta) 50 kg-os robbanófejjel. Különlegessége, hogy szabványos tengeri konténerekből vagy meglévő rakétatüzérségi eszközökből (pl. HIMARS-szerű MLRS indítókból) is kilőhető. Arra tervezték, hogy tömeges rajtámadásokkal (saturation strike) telítse és bénítsa meg az ellenséges légvédelmet.
• Ruta (Block 2 és 3): Egy nagyobb méretű, nehéz mélységi csapásmérő cirkálórakéta 250 kg-os robbanófejjel, amelyet kifejezetten megerősített, értékes stratégiai célpontok (bázisok, parancsnokságok) megsemmisítésére fejlesztettek k

Fontos vállalati események és strukturális változások

• Sikeres tőkepiaci tranzakciók: A cég májusban 500 millió euró értékben bocsátott ki kötvényeket 2031-es lejárattal (7,8-szoros túljegyzés mellett), valamint 239 millió euró értékű átváltoztatható kötvényt (Wandelschuldverschreibung) alakítottak át tőkévé a befektetők.

Mit jelent ez a kötvénykibocsátás?

A kötvénykibocsátás olyan, mintha a cég nem a bankhoz menne hitelért, hanem a tőzsdén kérne kölcsön a nagybefektetőktől. A Rheinmetall kibocsátott papírokat összesen 500 millió euró (kb. 181 milliárd forint) értékben. A befektetők megvették ezeket a papírokat (vagyis odaadták a pénzt a cégnek), a Rheinmetall pedig vállalta, hogy 2031-ig minden évben kamatot fizet nekik, 2031-ben pedig a lejáratkor egy összegben visszafizeti a tőkét.

Mit jelent ez a “Wandelschuldverschreibung”?

Az átváltoztatható kötvény egy speciális “kettő az egyben” pénzügyi termék. Amikor a befektetők korábban megvették ezt a kötvényt (239 millió euró, azaz kb. 86 milliárd forint értékben), az még sima hitel volt, ami után a Rheinmetall kamatot fizetett nekik, és tartózkodott vele a befektetők felé. Azonban a szerződésben benne volt, hogy a befektetőknek joguk van ezt a hitelt Rheinmetall részvényekre cserélni, ha a cég tőzsdei árfolyama jól emelkedik.

Mivel a Rheinmetall részvényei hatalmasat emelkedtek az elmúlt időszakban, a befektetők úgy döntöttek, hogy élnek ezzel a joggal: a hitelpapírjaikat visszaadták, és cserébe Rheinmetall részvényeket (tulajdonrészt) kértek.

Miért jó hír ez a cégnek?

Eltűnt a tartozás: A Rheinmetallnak ezt a 239 millió eurós hitelt most már soha nem kell visszafizetnie készpénzben, mert a tartozás megszűnt. Nincs kamatfizetés: Mivel a hitel megszűnt, a cégnek nem kell több kamatot fizetnie utána, így rengeteg pénz marad a kasszában. Erősebb mérleg: A könyvelésben ez a tartozás átkerült a “Saját tőke” (Eigenkapital) sorra, ami pénzügyileg sokkal stabilabbá, hitelképesebbé teszi a vállalatot.

• Kivonulás az autóiparból: Június elején a Rheinmetall aláírta a szerződést a teljes civil (autóipari beszállítói) üzletágának eladásáról az AEQUITA részére 350 millió euróért. Ezt az üzletágat a számvitelben már megszűnt tevékenységként (nicht fortgeführte Aktivitäten) kezelik, és a félév során 212 millió euró terven felüli értékcsökkenést számoltak el rá. ( az RM szegedi gyár is érintett )

• Akvizíciók: A tengerészeti üzletág mellett a cég június végén megszerezte a horvát drónokat gyártó DOK-ING 51%-át is. 

A Rheinmetall taktikai járművek terén szerzett szakértelmének és a DOK-ING pilóta nélküli járművek terén meglévő képességeinek kombinációja jelentős jövőbeli potenciállal rendelkező kompetenciát teremt. Közös tevékenységeik alapját a DOK-ING újonnan kifejlesztett moduláris, nagy teherbírású hibrid platformja, a Komodo képezi, amelynek teherbírása meghaladja a 8,5 tonnát. A Rheinmetall különféle funkcionális modulokat és berendezéskészleteket biztosít, beleértve a közvetlen és közvetett tűz, az aknamentesítés és -telepítés, a felderítő érzékelők, a logisztika és egyebek eszközeit. Két vezető európai beszállító egyesülésének célja ambiciózus projektek megvalósítása és új szabványok felállítása, utat nyitva a sorozatgyártásra és telepítésre kész pilóta nélküli földi rendszerek számára. DOK-ING pilóta nélküli aknamentesítési megoldásai jelenleg különösen hatékonynak bizonyulnak Ukrajnában. 

A DOK-ING és a Rheinmetall különféle megoldások fejlesztését tervezi harci és harctámogató műveletekhez. Ez magában foglalja egy pilóta nélküli fegyveres támogató rendszer (más néven “Wingman”) projektjét, amelyet a harckocsik és a gyalogsági harcjárművek mellett, felderítő és tűztámogatási célokra terveznek használni. Ezeket a rendszereket a meglévő Rheinmetall termékekkel, például a Panther KF51 harckocsival, a Buffalo/Buffalo mentőjárművel és a Kodiak páncélozott műszaki járművel együtt is fogják használni.

Magyar vonatkozások röviden 

Magyarország kiemelt, stratégiai partnerként és kulcsfontosságú gyártóbázisként jelenik meg a Rheinmetall globális térképén:

• A Lynx harcjárművek első rendszeresítője: Magyarország az egyetlen olyan ország a térképen, amelynél a Lynx harcjárművek státuszára a „today” (ma) jelzést alkalmazzák, megerősítve a 209 darabos megrendelést. (A többi országnál még csak induló vagy rövid/középtávú projektekről beszélnek).
• Kiemelt európai gyártóhelyszín: Hazánk aktív lokációként szerepel, ahol a Rheinmetall járműveket és lőszereket (Vehicles, Ammunition) egyaránt gyárt.
• A Panther KF51 harckocsi fejlesztési partnere: Magyarország (Olaszország mellett) kiemelt partnerként van nevesítve a Rheinmetall új generációs csúcsharckocsija, a Panther KF51 programjának felfuttatási szakaszában (Top Projects).
• A gyártókapacitás gerince: A „Way to 1,000 IFVs per year” (Út az évi 1000 gyalogsági harcjármű felé) elnevezésű stratégiai dián Magyarország nemzeti zászlaja is szerepel a jövőbeli gyártási lábnyom (Future footprint) bővítésénél.
• Tüzérségi lőszerellátás: Magyarország a lőszert gyártó országok térképén is bázisként van megjelölve (a háború kitörése óta implementált új kapacitások között), hozzájárulva Európa teljes körű tüzérségi kapacitásához.

És még egy talán meglepő érdekesség. Munkaerő-bőség: Miközben a világban mérnökhiány van, a Rheinmetall elképesztő népszerűségnek örvend: az első félévben több mint 160 000 álláspályázat (jelentkezés) érkezett a céghez, így a tervezett évi 10 000 új munkatárs felvétele során a legjobb szakembereket tudják kiválogatni a piacról.

Ami nem szerepel a preziben, de potenciális lehetőség. 

A Rheinmetall 2027 végén elindítaná az amerikai ATACMS rakéták gyártását Németországban.

A legfontosabb pontok röviden:

• Helyszínfelszabadítás: A megállapodás alapja, hogy az amerikai Lockheed Martin vállalatnak extra kapacitásra van szüksége az új generációs PrSM (Precision Strike Missile) rakétavonalához, így az ATACMS Lot 8 sorozat gyártását áthelyezik Németországba.
• Időzítés: A Rheinmetall a gyártósort 2027-ben építi fel, a termelés az év végén indulhat, de értékelhető bevételt csak 2028-tól várnak tőle.
• Piaci potenciál: Armin Papperger vezérigazgató komoly értékesítési lehetőségeket lát az ATACMS rakétákra egész Európában. Az üzlet egyelőre nem szerepel a cég aktuális pénzügyi terveiben, mivel a menedzsment csak a már teljesen biztosra vehető ( 🙂 ) megrendeléseket könyveli el előre.