A magyar Gripenek fejlesztési lehetőségei

A legutóbbi Gripen-posztomban már röviden megemlékeztem a magyar vadászgépek minimális számbeli bővítéséről, az eddigi magyar C-éktől való eltéréséről. A magyar légierő vadászgépeinek közeljövőbeli megduplázása figyelembe véve a környező országok haderő fejlesztéseit alapkövetelmény, de mivel tudnánk föléjük kerekedni?

Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy defence-network cikke szerint megtörtént svéd Gripen C vadászgépekkel az első TAURUS rakéták indítása.

Elöljáróban röviden erről.

Videó:

https://www.linkedin.com/feed/update/urn:li:activity:7496591714082734080

A Svéd Légierő (Flygvapnet) hivatalos videóján egy rendkívül fontos mérföldkő látható: egy svéd JAS 39 Gripen vadászgépből első alkalommal hajtanak végre sikeres tesztindítást egy TAURUS KEPD 350 típusú nagy hatótávolságú robotrepülőgéppel. A tesztet a Norrbotten régióban található Vidsel lőtéren (Vidsel Test Range) hajtották végre. 

A jelenet lényege: A videón látható, ahogy a Gripen vadászgép szárnya (vagy törzse) alól leválik a TAURUS cirkálórakéta.

A teszt kiemelt jelentőségét az adja, hogy a fegyverrendszer bevezetését a svéd légierő több mint egy évvel felgyorsította a korábbi tervekhez képest. Ezzel Svédország egy teljesen új, stratégiai mélységi csapásmérő képességre tesz szert a NATO integráció keretében.

Egy kis kitérő, röviden a TAURUS-ról:

A TAURUS KEPD 350 egy pilóta nélküli, nagy hatótávolságú, indítást követően teljesen önállóan repülő (úgynevezett stand-off / fire-and-forget) precíziós levegő-föld cirkálórakéta / robotrepülőgép. Elsődleges feladata, hogy áttörje a sűrű légvédelmi rendszereket, és mélységi csapást mérjen erősen védett, megerősített, állandó földi célpontokra (bunkerek, vezetési pontok, hidak, kifutópályák).

Műszaki paraméterek

• Hossz: 5,1 méter
• Tömeg: 1400 kg 
• Sebesség: Nagy szubszonikus (hangsebesség alatti), Mach 0,6 – 0,95 (kb. 1160 km/h). 
• Hatótávolság: Hivatalosan 500+ kilométer.
• Repülési profil: Rendkívül alacsonyan, a domborzatot követve repül (mindössze 30–50 méterrel a föld felett), hogy észrevétlen maradjon a földi radarok számára. 
• Navigáció (Tri-Tec): Négyes biztosítású rendszer. Tehetetlenségi navigáció (INS), GPS (zavarvédett), képalkotó infravörös domborzatkövetés (IBN), és lézeres magasságmérő (RADALT). Műholdas kapcsolat nélkül, teljes GPS-zavarásban is centiméteres pontossággal célba talál. 
• Harci rész (MEPHISTO): Egy 481 kg-os, kétfázisú intelligens tandem robbanófej. Az első töltet átüti a betonfalat vagy földréteget, míg a főtöltet késleltetéssel (emelet- és üregszámláló szenzorok segítségével) pontosan a bunker belsejében robban fel. 

Ki gyártja?

A fegyvert a Taurus Systems GmbH gyártja, amely egy vegyesvállalat: 

• MBDA Deutschland GmbH (német, 67% tulajdonrész)
• Saab Bofors Dynamics (svéd, 33% tulajdonrész)

A gyártás központja: MBDA Deutschland GmbH – Werk Schrobenhausen , Bajorország, Németország

Változatai:

1. KEPD 350: Az alapváltozat, amelyet a német és spanyol légierő használ.
2. KEPD 350K: A Dél-Korea számára gyártott verzió. Különbözik az amerikai GPS-vevőben és bizonyos elektronikai alkatrészekben.
3. KEPD 350K-2: Kisebb tömegű, némileg csökkentett verzió, kifejezetten a dél-koreai FA-50 könnyű vadászgépekhez fejlesztve.
4. Taurus NEO: A legújabb, fejlesztés alatt álló verzió. Németország 2025 decemberében kötött rá szerződést. Megnövelt (akár 1000 km-es) hatótávolsággal, modernebb lopakodó (stealth) tulajdonságokkal és kétirányú adatkapcsolattal érkezik, így repülés közben is újracélozható lesz. 

Kik használják? (Operátorok)

• Németország (Luftwaffe): Az elsődleges használó (Tornado gépeken).
• Spanyolország: Az EF-18 Hornet vadászgépekre integrálták.
• Dél-Korea: Az F-15K Strike Eagle flottája alapvető stratégiai fegyvere Észak-Korea ellen.
• Svédország: Legújabb tagként, a nemrégiben végrehajtott sikeres teszt indítás után a Gripen C/D és E flottájához integrálják. 

Mind a spanyoloknál, mint a németeknél zajlik az integráció Eurofighter-ekre.

Gyártási kapacitás és készletek

• Eddigi összkészlet: Világszerte nagyjából 1200 darab készült belőle a gyártás kezdete óta.
• Éves gyártási kapacitás: Mivel a sorozatgyártás évekig szünetelt (csak karbantartás és modernizáció zajlott), a gyártósorok újraindítása után a becsült alapkapacitás jelenleg körülbelül évi 40–60 darab. A Németországgal kötött Taurus NEO szerződések miatt ezt a kapacitást a gyár most rohamtempóban skálázza fel. 

Mennyibe kerül?

• A rakéta tiszta darabára (gyártási tétel függvényében) nagyjából 1 millió és 1,5 millió euró ($1.1M – $1.4M) között mozog alapesetben.
• Ha a teljes beszerzési csomagot nézzük (kiképzés, logisztika, szoftveres integráció a repülőgépekre, indító platformok), a modernizált és új változatok (mint a Taurus NEO projekt) összköltsége elosztva a darabszámmal elérheti a 3,5 millió eurót is rakétánként

( Mint látjuk a Saab résztulajdonos a német gyártócégben és bár a 2000-es évek eleje óta hirdeti a Gripent TAURUS platformként, de a svéd politika és haderő doktrínája miatt nem volt megrendelő a fegyverre. )

De vissza a magyar Gripenekhez. 

Milyen szinten vannak a svéd gépekhez vagy más felhasználókhoz képest? Milyen fejlesztések történtek az elmúlt időben, mik zajlanak, mik a jövő lehetőségei? TAURUS???

A Magyar Honvédség a JAS 39 Gripenek 2006-os rendszeresítése óta négy nagy szoftver- és képességfrissítési mérföldkövön ment keresztül. 

1. MS18.1 – A kezdeti készültségi szint (2006–2009)

Magyarország ebben a korai konfigurációban kapta meg az első 14 repülőgépét.

• Elméleti koncepció: Tiszta defensiv légtérvédelem (Air Policing) minimális földi csapásmérő képességgel.
• Gyakorlati fejlesztések:
  • Lehetővé tette a svéd átvételt és az alapvető NATO-integrációt.
  • Integrálta a Link-16 taktikai adatkapcsolati rendszert, amivel a magyar pilóták képessé váltak látni a NATO radarok és más szövetséges gépek adatait.
  • Fegyverzet: A közeli légiharcra alkalmas AIM-9L Sidewinder és a látóhatáron túli AIM-120C-5 AMRAAM rakéták alapvető kezelése.

2. MS19.3 – A többcélú (Multi-role) képesség megszületése (2010)

Ez volt az első olyan frissítés, amely a magyar Gripeneket valódi, többcélú harci repülőgéppé alakította át.

• Elméleti koncepció: Átállás a kizárólagos légvédelemről a precíziós földi csapásmérés és a felderítés felé.
• Gyakorlati fejlesztések:
  • Litening III célzókonténer: Ezzel a gép képessé vált éjszaka, nagy magasságból, hőkamera segítségével földi célpontokat azonosítani és lézersugárral megjelölni.
  • Fegyverzet: Megjelent a GBU-12 Paveway II lézerirányítású bombák alkalmazásának lehetősége.
  • Digitális pilótafülke-rögzítő rendszerek bevezetése a küldetések utólagos elemzéséhez.

3. MS20 Block 1 – A balti missziók és a CAS képesség (2016–2017)

A szoftverfrissítés közvetlenül a Magyar Légierő első balti légtérvédelmi missziója (BAP) után vált teljessé, a harctéri tapasztalatok alapján.

• Elméleti koncepció: A közvetlen légi támogatás (CAS – Close Air Support) és a digitális hálózatos hadviselés integrálása.
• Gyakorlati fejlesztések:
  • ROVER (Remote Video Receiver) kompatibilitás: A Gripen célzókonténerének élő videóképét a pilóta közvetlenül le tudta sugározni a földön harcoló előretolt repülésirányító (JTAC) katonák kisméretű monitoraira, radikálisan csökkentve a baráti tüzek kockázatát.
  • Továbbfejlesztett Link-16: Jobb adatcsere a földi légvédelemmel és a NATO AWACS radargépekkel.
  • A radar (PS-05/A) szoftveres finomhangolása a földközeli, kisméretű célok ellen.

4. MS20 Block 2 – A jelenlegi csúcstechnológia (2022–2026)

Ez a csomag jelenti a jelenlegi legmagasabb szintet, amelyet a teljes, immár 18 darabos magyar flotta (köztük a 2026-ban érkezett 4 új gép is) használ.

• Elméleti koncepció: Radikális technológiai ugrás az észlelési tartományban és a fegyverek hatótávolságában, felkészülés a 21. századi, sűrű elektronikai zavarásban zajló konfliktusokra.
• Gyakorlati fejlesztések:
  • PS-05/A Mk4 radar-upgrade: Nemcsak szoftveres, hanem hardveres módosítás is történt a lokátorban. Az új antenna-meghajtással a radar felderítési távolsága 70%-kal nőtt, és képessé vált a modern lopakodó pilóta nélküli gépek (drónok) és cirkálórakéták követésére is.
  • Meteor rakéta integráció (BVRAAM): A világ legfejlettebb, torlósugár-hajtóműves légiharc-rakétájának kezelése, ami 100+ km-es lőtávolságot biztosít. (ezt nem szereztük be, tárgyalás volt/van(?) róla.)
  • IRIS-T integráció: A modern, infravörös, vektorálható hajtóműves német rakéta fogadása a szárnyvégeken.
  • GBU-49 integráció: Digitális, GPS és lézeres kettős vezérlésű precíziós bombák bevetése, amelyek felhős időben, műholdas navigációval is pontosan találnak célba.

Megpróbáltam összeszedni, mit jelent ez más Gripen C használókkal összevetve.

A globális Gripen C/D felhasználói klubban a szoftveres frissítések helyzete:

1. Svédország: Az MS20 nemzeti csúcsváltozata (és az MS23 felé)

Svédország mint a típus fejlesztője értelemszerűen a legmagasabb szintet képviseli, de a flottájuk felépítése eltér a magyar gépekétől:

• Aktuális szint: A svéd C/D-k az MS20 legkorszerűbb hazai verzióját futtatják.
• Egyedi különbség: Míg a magyar flotta az MS20 Block 2-vel kapta meg a Meteor rakétákat, a svédek már a korábbi alap-MS20 csomaggal elsőként integrálták a Meteor légiharc-rakétákat. A Taurus cirkálórakéták konkrét integrációját és beszerzését a NATO-csatlakozást követően, csak 2025 februárjában indították el, és az első sikeres éles tesztindítást 2026 augusztusában hajtották végre.
• A jövő: Svédország 2023–2029 között egy hatalmas, 3,5 milliárd svéd koronás modernizációt hajt végre a meglévő C/D-ken (új hajtómű-beállítások, új elektronikai hadviselés), amelynek részeként a fegyverrendszer teljes hadrafoghatóságát 2028-ra tervezik. Eközben az új Gripen E flottájuk már a teljesen különálló, következő generációs MS23 szoftverkörnyezetet vezeti be.

2. Csehország: Az MS20 alapváltozat (A fix NATO-standard)

Csehország lízingszerződése és katonai stratégiája szorosan együtt mozgott Magyarországéval, de a fegyverzeti prioritásaik miatt némileg megálltak a fejlesztésben: 

• Aktuális szint: A cseh légierő 2018-ban fejezte be a teljes flotta átállítását az MS20 alapváltozatára. 
• Elért képességek: Ez hozta meg számukra a Link-16 adatkapcsolatot, a Litening III/4i célzókonténert, az éjjellátó (NVG) kompatibilitást és az alapvető lézerirányítású bombák kezelését. 
• A különbség Magyarországhoz képest: Csehország nem rendelte meg az MS20 Block 2 hardveres radarfrissítést (PS-05/A Mk4), és nem vásároltak se Meteor, se IRIS-T rakétákat. A lízingszerződésüket tavaly 2035-ig bár csökkentett gépszámmal meghosszabbították és további Gripen frissítést ( vélhetően a magyar változathoz hasonlót ) rendeltek meg. A cseh gépek elektronikai és fegyverzeti szintje így ma még elmarad a magyar flotta mögött. 

3. Thaiföld: Késleltetett MS20 

A Thai Királyi Légierő (RTAF) flottája hosszú ideig egy korábbi szoftveres szinten ragadt, de nemrég megindult a modernizáció:

• Aktuális szint: Thaiföld 2021–2022-ben indította el és nemrég fejezte be a 11 darabos C/D flottájának MS20-as szintre történő átépítését.
• Elért képességek: Ezzel a frissítéssel a thai gépek is megkapták az új radarmódokat, az elektronikai hadviselési (EW) fejlesztéseket és az elméleti képességet a Meteor rakéták bevetésére.
• Egyedi fegyverzet: Thaiföld az MS20 részeként a svéd RBS-15 nehéz hajó elleni rakéták integrációját helyezte előtérbe a tengeri határai védelmében. Az új szoftver segít nekik abban is, hogy a gépeik együtt tudjanak működni az újonnan megrendelt 4 darab Gripen E/F vadászgépükkel. 

4. Dél-Afrika: MS19-es szinten ragadva

A Dél-afrikai Légierő (SAAF) a Gripen-klub legnehezebb helyzetben lévő tagja a folyamatos pénzügyi megvonások és a katonai költségvetés összeomlása miatt:

• Aktuális szint: A dél-afrikai gépek a mai napig az elavult MS19-es szoftvercsomaggal üzemelnek.
• A helyzet háttere: A Saab már 2018 óta hivatalos ajánlatokkal bombázza a dél-afrikai kormányt, hogy vásárolják meg az MS20 frissítést, de a SAAF-nak arra sincs elegendő pénze, hogy a 26 darabos flottájának a felét egyáltalán repülőképes állapotban tartsa (több gép konzerválva, raktárban áll).
• Képességbeli hátrány: Dél-Afrika nem rendelkezik Link-16 NATO-adatkapcsolattal, nem képesek modern látóhatáron túli fegyverek (Meteor) indítására, és a gépeik védelmi rendszerei védtelenek a modern elektronikai zavarással szemben.

Milyen fegyverzettel rendelkeznek a magyar Gripenek és mennyire sűrűn zajlanak velük éleslövészetek?

I. Rendszeresített fegyverzet, becsült mennyiségek és éleslövészeti történetük

1. Beépített tűzerő

• Mauser BK-27 gépágyú (27 mm)
  • Mennyiség: Minden együléses (JAS 39C, 16 db) gépbe beépítve. A kétüléses (JAS 39D, 2 db) verziókból helyhiány miatt hiányzik.
  • Éleslövészetek: Rendszeres és folyamatos (Itthon és Külföldön). Ez az egyetlen fegyver, amellyel belföldön is lőnek. A pilóták évente többször gyakorolnak a bakonyi Újdörögd és a veszprémi Központi Lőtér felett földi célok ellen. Külföldön a balti (BAP) és izlandi (ASICIP) légtérvédelmi missziók felkészülései során, valamint Svédországban (Vidsel) is rendszeresen végrehajtanak éles gépágyús lövészeteket repülőgépek által vontatott légicélok (célzsákok) ellen. 

2. Légiharc-rakéták (Levegő-Levegő)

• AIM-120C AMRAAM (Közepes/Nagy hatótávolság)
  • Mennyiség: Összesen 160 darab éles rakéta. Ebből 40 darab a korábbi C-5-ös, és 120 darab a modernebb, megnövelt hatótávolságú C-7-es verzió (utóbbiak a NASAMS földi légvédelmi rendszerrel közös, csereszabatos raktárkészletet alkotják). Ez utóbbiak leszállítása folyamatban.
  • Éleslövészetek: Egy alkalommal (Külföldön). A Magyar Légierő történetének első és eddigi egyetlen aktív radarirányítású, látóhatáron túli (BVR) rakétaindítására 2023 májusában került sor a svédországi Vidsel lőtéren. A Vidsel 2023 hadgyakorlaton a magyar pilóták sikeresen semmisítettek meg pilóta nélküli célrepülőgépeket éles AMRAAM rakétákkal.
• IRIS-T (Közelharc)
  • Mennyiség: Pontos darabszáma hadititok. Az első alaprendelés értéke 13,6 millió euró volt (becslések szerint kb. 30–34 darab), amelyet azóta újabb beszerzési ütemek követtek az elavult AIM-9L Sidewinderek teljes leváltására.
  • Éleslövészetek: még NEM volt éles IRIS-T rakétaindítás!
• AIM-9L Sidewinder (Korábbi közelharc-rakéta)
  • Mennyiség: A flotta indulásakor (2006) beszerzett készlet, amelyet az IRIS-T érkezésével fokozatosan kivonnak a frontvonalbeli szolgálatból.
  • Éleslövészetek: Több alkalommal (Külföldön). A múltban ezzel a típussal lőttek a legtöbbet a magyar Gripenek. Az első éleslövészetre a fémjelzett „Légi Fölény 2008” gyakorlaton került sor Vidselben, amelyet később 2012-ben (a Lion Effort gyakorlat keretében) és 2015 márciusában is nagyszabású, sikeres éleslövészeti kampányok követtek az Északi-sarkkör közelében. 

3. Földi csapásmérő fegyverek (Levegő-Föld)

• GBU-12 Paveway II (227 kg-os lézerirányítású okosbomba)
  • Mennyiség: Fix raktárkészlet, évek óta a kecskeméti bázis alapvető precíziós csapásmérő eszköze.
  • Éleslövészetek: Több alkalommal (Itthon). A magyar pilóták és a földi előretolt repülésirányítók (JTAC) a haza lőtereken (főként a Bakonyban) többször is hajtottak végre éles bombavetést, ahol a Litening III célzókonténer lézeres rávezetési képességeit tesztelték.
• GBU-49 Enhanced Paveway II (227 kg-os GPS/Lézer kettős irányítású okosbomba)
  • Mennyiség: Ismeretlen számú (beszerzés/beérkezés alatt álló) tétel.
  • Éleslövészetek: Még nem volt.
• AGM-65 Maverick (Taktikai levegő-föld rakéta)
  • Mennyiség: Korlátozott, a flotta indulásakor beszerzett készlet.
  • Éleslövészetek: 2018-ban, a svédországi Vidsel lőtéren hajtottak végre egyetlen alkalommal éleslövészetet az AGM-65 Maverick rakétával.

Milyen  fejlesztések szükségesek még a magyar Gripenek esetén és mik a további lehetőségek?

1. Sisakcélzó, enélkül az IRIS-T rakéták alkalmazása korlátozotabb. A pilóta közelharcban nemcsak a gép radarjának szögében tud célozni, sisakcélzóval az IRIS-T 90 fokos vagy nagyobb szögben kilőhető a célra.?

2.GBU-49 elvileg idén érkezik.Ez elvileg megegyezik az itthon használt GBU-12-vel (227kg-os bomba) csak fel van okosítva, így lézerirányítás mellett rossz idő esetém GPS vezérelt is.

3. METEOR. Sajnos erről nem hallani, pedig a szomszédok beszerzéseit figyelve ez lenne a legfontosabb. 150 km-es távolságban is képes odabaxni, akár kikapcsolt Gripen radarral is más vadászgépeknek.

Ezekkel a fentiekkel a hazai Gripenek képességeit kb. kimaxolnánk. A kérdés még, hogyan tovább?

1. Van a most zajló svéd hajtóműfejlesztés. Erre is rácsatlakozhatnánk. 

Az RM12EP fejlesztése magában foglalja a továbbfejlesztett turbina hardver és a frissített motorvezérlő szoftver telepítését, amelyek célja a motor tolóerejének növelése, az üzemidő meghosszabbítása és az életciklus-költségek csökkentése. Elvileg a sima hajtóműnagyjavítások során ezt a fejlesztést is el tudják végezni. Tehát viszonylag kedvező áron, mi is megkaphatnánk.

2. 2026/28-ra tervezik a svédek MS20 Block 3-at. (Van egy MS20 Block 2.2 is, de ez részben néhány apróságot tartalmaz az E programból, részben az E és C Gripenek kommunikációját segítik) A lényege, az AESA radar és a Taurus rakéta. Elvileg beépítik a C-be a PS-05/A Mk 5 AESA radart. Már a Mk 4 radarunk jobb mint a cseh. Sokkal élesebben lát, 100%-al nagyobb felderítés, jobban kiszűri a drónokat, cirkálórakétákat.Az AESA egyszerre néz mhova, kevésbé zavarható, hatékonyabban érzékeli a célpontokat.

Aztán vagy még egy század E, hogy kövessük kéz a kézben a svédeket vagy további C, de illene még létszámot növelni, hogy a térségben számottevő erőt mutassanak a vadászgépeink.Nem is kellene gyorsan, kétévente plusz 4 gép. Lassan de biztosan haladnánk. A C ellen szól, hogy további új építésű gépek száma korlátozott, használt svéd C-k megvásárlása olcsó, de fentartási költsége drágább az élettartam előrehaladtával.