Már pár posztban részben kitértem rá, hogy a védelmi költségek alakulásából lesz érdemes figyelemmel követni az új kormány elkötelezettségét a haderőfejlesztés folytatása iránt. Idén érdemes több kisebb-nagyobb mérföldkövet figyelemmel kísérni, ami alapján lehet következtetéseket levonni:
- 2027-es költségvetés október-novemberi benyújtása
- Az újraírt SAFE projekt benyújtása. ( ezt nyár végére ígérték, ha csúszik is szeptemberre vmi koncepciót illene felmutatni )
- Módosított 2026-os költségvetés ( ez augusztus utolsó napján benyújtásra került, erre ki is térek )
- Illetve az idei védelmi kiadások havi dinamikáját is már 2 posztomban követtem. ( most a júliusi meglepő adatokra is kitérek )
A mérföldköveken kívül néhány hír, hírmorzsa is mutathat egy koncepciót, nem is önmagukban, hanem inkább, ha trendszerűen egy irányt rajzol fel. Nekem eddig finom, de folyamatos kiadáscsökkentés látszik. Egyrészt az állomány részére beígért hangulatjavító intézkedéseknél is figyelnek, ne növelje a kiadási oldalt, “Fegyverpénz helyett szabadnap”, másrészt nem túl nagy tételt jelentő beruházást is visszavontak, Modern raktárbázis létrehozása a Honvédelmi Minisztérium katasztrófavédelmi feladatai ellátásához – Törölve!!!.
De nézzük a konkrét számokat. Kezdjük a négyes ponttal!
Hogy alakultak a védelmi kiadások júliusban?
Magyar Védelmi költségvetés – Július
Először is vessük össze a júniusi adattal!
Meglepő módon a júniusi 885 mrd-os kiadási oldal júliusra 797 mrd-ra csökkent. Ez papíron azt jelenti majd 100 mrd visszakerült a HM büdzsébe, úgy hogy nem költöttek semmire. Ez elég nagy ökörségnek tűnik. Mivel hivatalos kommunikációt, cikket erről a +100 mrd-ról nem olvastam, ezért részben találgatok. Bár nem a levegőbe lövöldözök, mert néhány mankót a Tisza kormány kommunikációja szolgáltatott.
- A sportra fordított kiadások a HM alá voltak rendelve az Orbán kormány alatt, ezt a Tisza átcsoportosította a Belügyminisztériumhoz. Mennyi pénzről lehet itt szó? Ez egész konkrétan megfogható:
2026-ra elfogadott költségvetés HM fejezete így néz ki:
- Teljes kiadási főösszeg: 2 156 mrd Ft
- Ebből a sportágazat: 152 mrd Ft
- A tiszta katonai/honvédelmi rész (sport nélkül)=: 2 003 mrd Ft
Ennek a 152 mrd-nak kb. 7/12-ed rész most utólag korrigálva kikerül a HM költségvetéséből. Ez kb. 80-90 mrd-ot jelenthet. De itt ennél többről van szó.
- A kormány a 4iG-t igyekszik kizárni a HM beszerzéseiből. Előfordulhat, hogy bizonyos előlegeket visszaszereztek ideiglenesen ( átütemezve fizetik ki ), véglegesen ( felmondanak szerződéseket ).
Mindenesetre így az általam követett havi kiadások így nem egészében mérvadóak. Van egy januártól júniusig tartó számsor, illetve most indul egy júliustól decemberig tartó szakasz.
Havi kiadások alakulása
238 mrd január
132 mrd február
183 mrd március
133 mrd április
76 mrd május
122 mrd június
-88 mrd július ( újratervezve, pl. sportra fordított kiadások nélkül )
Ennek kapcsán még érdemes lesz figyelni, a valószínűleg október folyamán benyújtásra kerülő zárszámadási törvényt. Ahol pikáns módon a Tisza kormány számol be az Orbán kormány 2025-ös költségvetéséről. Egyébként egy meglepő decemberi pénzesővel az 1 941 mrd-os tervezetből 1 951 mrd-ot költött tavaly a HM.
De térjünk is rá a fenti újabb mérföldkőre, benyújtotta Kármán András pénzügyminiszter augusztus 31-én a módosított 2026-os költségvetést.
Az érthetőség kedvéért megtisztítottam az idei Orbán büdzsét a sporttól és mellé tettem a mostani Tisza módosítást.
A tiszta katonai büdzsé csökkenése
- Eredeti honvédelmi rész (sport nélkül): 2 003 680,5 millió Ft
- Új, módosított teljes HM főösszeg: 1 857 397,3 millió Ft
- A tiszta katonai büdzsé csökkenése: -146 283,2 millió Ft
Ez részletezve ( millió forintban ):
| Költségvetési oszlop megnevezése | Eredeti kiadás | Új, módosított kiadás | Tényleges különbség (Változás) |
| Működési kiadás (MK) | 1 425 405,7 | 1 399 305,7 | -26 100,0 |
| Működési bevétel (MB) | 20 252,7 | 20 252,7 | 0,0 (Változatlan) |
| Felhalmozási kiadás (FK) | 494 156,3 | 458 091,6 | -36 064,7 |
| Felhalmozási bevétel (FB) | 3 289,9 | 3 289,9 | 0,0 (Változatlan) |
Hogyan jön ki ez a két csökkenés a részletes belső sorokból?
A táblázat megmutatja, hogy a bevételekhez (Működési és Felhalmozási bevétel) egyáltalán nem nyúltak, a kiadási oldalon pedig pontosan az alábbi tételek magyarázzák a csökkenést:
1. A Felhalmozási kiadások csökkenése (-36 064,7 millió Ft)
Ez a szám fillérre pontosan megegyezik azzal a csökkenéssel, amit a szárazföldi erők fejlesztésénél találtam:
- Szárazföldi képességek fejlesztése (8. cím / 1.2. jogcímcsoport): Eredeti: 294 150,2 ➡️ Módosított: 258 085,5.
- Különbség: -36 064,7 millió Ft.
Ahogy a részletekből is látszik, a felhalmozási kiadások utalnak a konkrét haderőfejlesztési pénzekre. Ez vmilyen szárazföldi haditechnikai beszerzés visszamondását vag jövő évi átütemezésést jelenti. Mivel a 4iG fekete listás, így a hozzá kapcsolódó hadiipari cégek termékeire tippelek. Széles a választék LYNX-től kezdve a Gidránon, aknavetőkön és lőszereken át a kézifegyverekig bezárólag sok mindent jelenthet.
2. A Működési kiadások csökkenése (-26 100,0 millió Ft)
Ez a 26,1 milliárd forintos elvonás a Magyar Honvédség bérkorrekciójából és a háttérszervezetek átrendezéséből adódik össze:
- Magyar Honvédség Személyi juttatások (3. cím): -22 530,8 millió Ft
- Magyar Honvédség Járulékok és Szocho (3. cím): -3 149,2 millió Ft
- Hadisírgondozási és hadisírkutatási alap (8. cím): -30,0 millió Ft (Ezt a sort nullázták a módosításban).
- Civil, érdekképviseleti és kulturális szervezetek (8. cím): -390,0 millió Ft elvonás.
Ha ezeket a tiszta működési csökkentéseket összeadjuk:
- -22 530,8 + (-3 149,2) + (-30,0) + (-390,0) = -26 100,0 millió Ft.
A legnagyobb tétel a csökkenő bérkifizetések a Honvédség személyi juttatásainál. Mivel fizetéscsökkentésre nem gondolok, ezért inkább a létszám lesz a tervezetthez képest alacsonyabb. Vagy részbeni átszervezést jelent más minisztériumhoz, vagy ha létszámbővítéssel számoltak, az nem fog megtörténni.
( Nem linkelem, de mindkét büdzsé az országgyűlés honlapján megtalálható. )
Ez első blikkre nem túl biztató, de nem is tragikus módosítás.
Viszont a PM által benyújtott büdzsében még van egy konkrét és egy általános rendelkezés:
Kötelező extra befizetés: A HM köteles az eredetileg tervezett bevételein felül keletkező forrásaiból 1414,7 millió forintot közvetlenül visszafizetni a központi költségvetésbe.
Belső zárolások: A Kormány által elrendelt általános zárolás részeként a HM-nek is hozzá kell járulnia ahhoz a 300 000 millió forintos fejezeti befizetési alaphoz, amelyet a minisztériumoknak a Magyar Államkincstár megadott számlájára kell teljesíteniük.
Az első 1,5 mrd apró a majd 2 000 mrd-os büdzsénél, viszont a 300 mrd-os zárolás már érdekesebb kérdés, mennyiben fogja érinteni a HM-et. Ezt nem részletezik, de véres kardként ott lóg a minisztérium feje fölött.
A jövő évi büdzsé szempontjából a tervezett hiány nem túl bíztató.
7,5%-os költségvetési hiány. Ezt tegyük történelmi perspektívába. És akár lehet nagyobb is decemberig…
A GDP-arányos költségvetési egyenleg alakulása (1990–2026)
A hivatalos KSH és Eurostat tényadatok, valamint a most benyújtott módosítás számai alapján a hiány (mínuszjel) az alábbiak szerint alakult történelmi korszakonként:
1. A rendszerváltás és a konszolidáció időszaka (1990–1999)
- 1990–1992: -3% és -6% között mozgott (a piacgazdasági átmenet sokkja).
- 1993–1994: -8,4% és -8,1% (rendkívül súlyos egyensúlyi válság, ami az ikerdeficithez vezetett).
- 1995 (Bokros-csomag): -6,3% (megkezdődött a radikális kiigazítás).
- 1996–1999: -3,0% és -4,5% közötti sávba szorult vissza a deficit.
2. A túlköltekezés és a devizahitel-válság időszaka (2000–2010)
- 2000–2001: -3,0% és -4,1%.
- 2002 (szocialista jóléti programok): -8,9% (jelentős ugrás).
- 2003–2005: -6,5% és -7,8% között állandósult a magas deficit.
- 2006 (A történelmi mélypont): -9,3% (az ország újkori történetének legmagasabb költségvetési hiánya).
- 2007–2008: -5,0% és -3,7% (kényszerű megszorítások az IMF-hitel előtt).
- 2009–2010: -4,6% és -4,5% (a globális pénzügyi válság kezelése).
3. A 3% alatti fegyelem korszak (2011–2019)
- 2011–2015: -2,0% és -2,6% között (sikeres konszolidáció, kikerülés az uniós túlzottdeficit-eljárás alól).
- 2016 (Történelmi csúcs): -1,8% (a rendszerváltás óta mért legkedvezőbb egyenleg).
- 2017–2019: -2,0% és -2,4% között mozgott (stabil növekedési pálya).
4. A válságok és a megugró hiány új korszaka (2020–2026)
- 2020 (Covid-járvány): -7,6% (a gazdasági leállások és a mentőcsomagok miatt).
- 2021 (Választás előtti kiköltekezés): -7,2%.
- 2022–2023: -6,2% és -6,7% (az energiaválság és a magas kamatkiadások feszítették a büdzsét).
- 2024–2025: -4,5% és -4,7% körüli szintek.
- 2026 (A most benyújtott T/566 javaslat): -7,5%
Hol helyezkedik el a 7,5% a rangsorban?
Ha sorrendbe állítjuk az 1990 óta mért legnagyobb költségvetési hiányokat, a 2026-os új terv a legszűkebb élmezőnybe tartozik:
- 🥇 2006: -9,3% (Gyurcsány-kormány / választási év)
- 🥈 2002: -8,9% (Medgyessy-kormány / 100 napos program)
- 🥉 1993: -8,4% (Antall-Boross-kormány / rendszerváltási válság)
- ❌ 2020: -7,6% (Orbán-kormány / Covid-válság)
- ⭐ 2026 (Terv): -7,5% (Tisza kormány / hivatalos módosítás)
A 7,5%-os hiány azt jelenti, hogy az államháztartás egyensúlya visszatért a 2000-es évek közepére jellemző feszített pályára, nem tudott visszatérni a maastrichti szerződésben előírt, biztonságosnak tartott 3% alatti hiánysávba. Márpedig ez a Tisza kormány euróbevezetési céljának egyik kritériuma. Azaz ezt a hiányt fokozatosan faragniuk kell. Ez vagy erős gazdasági növekedéssel, vagy kiadáscsökkentéssel érhető el. A mai európai gazdasági környezetben erőteljes gazdasági növekedés Magyarországon nagy kihívás…a kiadáscsökkentés pedig megakaszthatja a magyar haderőfejlesztést.
Hogy kezeli majd mindezt Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter???
Egyrészt tolja a tisztítótűz programot, másrészt hátra is kell néznie, mert erős baráti tűz alatt is áll ő és tágabb családja is….de erről majd legközelebb!
Mindenestre az látszik hátra is néz és messze nem ő a leggyengébb láncszem a kabineten belül.
Talán a hvg vagy telex újságírójának augusztus közepén a facebookon így üzent:
“Az elmúlt időszakban feltűnően rendszeressé vált, hogy ugyanazon sajtóorgánum ugyanazon újságírójától szinte kizárólag személyi döntéseket firtató, következetesen negatív keretezésű kérdések érkeznek a Honvédelmi Minisztériumhoz. Nem Magyarország védelmi képességeiről, nem a Magyar Honvédség stratégiai feladatairól, nem katonáinkról és nem az ország biztonságát közvetlenül érintő kihívásokról kérdez.
Újra és újra személyek, kinevezések, felmentések és belső vezetői döntések állnak érdeklődésének középpontjában.
A módszer és annak következetessége egyre inkább azt a benyomást kelti, mintha nem a Honvédelmi Minisztérium munkájának megismerése, hanem a korábban ellenem folytatott karaktergyilkossági kísérletek folytatása lenne a cél.
Hogy ez tudatos szándék-e, és hogy kinek állhat érdekében, azt nem az én feladatom eldönteni.”
