Gidránok a Honvédségben – nagyon lassan halad a tömeges rendszeresítés

Ruszin-Szendi Romulusz nemrégiben személyesen kereste fel a HM EI Zrt. gödöllői telephelyét, ahol 75 darab Gidrán harcjármű állomásozott.

A legfontosabb elhangzott pontok a videóból:

• Kérdésfelvetés a késlekedésről: Számonkérte, hogy a járművek miért a telephelyen állnak ahelyett, hogy már a laktanyákban vagy a gyakorlótereken lennének a katonáknál. 
• Átadási ütemterv: Bejelentette, hogy a napokban 19 darab Gidránt azonnal átadnak a Magyar Honvédség részére.
• Végső határidő: Ígéretet tett arra, hogy augusztus végéig a teljes, 75 darabos flottát a katonák rendelkezésére bocsátják

Mielőtt itt belemennénk a részletekbe, amik részben jogos kérdések, részben politikusi csúsztatások, először is mi is ez a Gidrán?

A Gidrán egy modern, négykerék-meghajtású (4×4-es), növelt aknavédelemmel ellátott páncélozott harcjármű, amely a Magyar Honvédség haderőfejlesztési programjának egyik alapeszköze.

Egy MRAP (Mine-Resistant Ambush Protected) kategóriájú jármű. Ez azt jelenti, hogy elsődleges feladata a benne ülő katonák megóvása a kézifegyverek tüzétől, valamint az aknák és a házilag készített bombák (IED) robbanásaitól.

A típus hátterét, felépítését és feladatköreit az alábbiakban lehet a legegyszerűbben összefoglalni:

Eredete és a magyar szál

• A török alap: A jármű bázisát a török Nurol Makina vállalat Ejder Yalçın (jelentése: Tekintélyes Sárkány) nevű harcjárműve adja. 
• A magyar név: A Magyarországra érkező verziót egy hagyományos, szívós magyar huszárlóról nevezték el Gidránnak. A járművek hűtőrácsán a török sárkány helyett ezért látható egy lófej logó. 
• Hazai szerelés: Bár az alváz és a páncéltest Törökországban készül, sőt a toronyfegyver is török, a harcászati rendszereket, rádiókat, kamerákat már Magyarországon integrálják a járművekbe.

Fegyverzet és feladatkör

Ez egy sokoldalú páncélozott támogató jármű, amiből nagy hiány volt a Honvédségben és  Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program keretében döntötték a el a tömeges beszerzését.. A tetejére egy távirányítású fegyvertorony (úgynevezett Aselsan SARP modul) van szerelve. Ez azt jelenti, hogy a katonának nem kell kibújnia a tetőnyíláson a tüzeléshez; a páncélterem biztonságából kezelheti a 12,7 mm-es nehézgéppuskát vagy a 40 mm-es automata gránátvetőt.

Mivel a platform moduláris, a honvédség több verzióban lehetne használni:

• Csapatszállítóként ( rendszeresítve )
• Tüzérségi felderítő, tüzvezető, ( rendszeresítve – a LYNX-hez hasonlóan a Patria radarjait integrálták hozzá )
• Aknavetőt hordozó ( egy 120 mm-es Rheinmetall Ragnarök automatikus irányzású aknavetőjével felszerelt Gidrán prototípusa már bemutatásra került 2022 áprilisában., de a programról azóta nem hallani )
• Parancsnoki és vezetési pontként is
• Páncéltörő rakétás jármű (ATGM) változat – Spyke rakétákkal vagy HERO drónokkal  felszerelt verzió képzelhető el nálunk. Akár nem is Gidrán, hanem NMS alapon.
• Mobil vezetési pont (C2/C3 – parancsnoki jármű) 
• Légvédelmi rakétás jármű (VSHORAD)
• Vegyi, biológiai és sugár felderítő jármű 
• Aknakereső és tűzszerész jármű
• Páncélozott mentőautóként
• Elektronikai harcra (EW) optimalizált jármű 

Fent párszor hivatkoztam rá, röviden az NMS-ről is pár szó, összevetve a Gidránnal.

Az NMS 4×4 (más néven Yörük vagy Nomád) a Gidrán kistestvére. Mindkét harcjárművet ugyanaz a török Nurol Makina gyártja, és mindkettő helyet kapott a Magyar Honvédség haderőfejlesztési programjában.

Míg a Gidrán egy nehéz, masszív, kifejezetten csapatszállító és támogató feladatokra tervezett monstrum, addig az NMS egy könnyebb, gyorsabb, mozgékonyabb konstrukció. A honvédségnél az NMS elsősorban a különleges alakulatok által használt, kiöregedő amerikai HMMWV (Humvee) terepjárókat válthatja le. ( Ennek ellenére  tavaly 10 Gidránt kaptak a különlegesek. )

A két jármű közötti legfontosabb különbségek az alábbi táblázatban láthatóak:

Mennyire szerződtünk?

Pontos szám sohasem volt ismert. De a különböző nyilvános bemutatók, prezentációk alapján:

300-350 db Gidrán

és 

200 db NMS

beszerzésére írtunk alá keretszerződés a Nurol Makinával 2020-2021 környékén. Azóta ez a szerződés akár többször is módosulhatott ( legutóbb idén tavasszal 800 db-os új keretszerződés lett ) és biztosra vehető, hogy a májusi kormányváltás után is még módosulni fog. ( A keretszerződés lényege, hogy bizonyos áron, bizonyos ideig, hívhatunk le Gidránt a szerződésből, de nincs kötelezettségünk ennyit megvenni, bár elférne. )

Ruszin bejelentése szerint jelenleg 106 db van Magyarországon.

Ebből 38 db szolgál Tatán, ahol a lövészzászlóaljak támogató és felderítő feladatait segítik, illetve a tatai tüzérosztályét.

10db-ot kaptak valószínűleg Tatáról a szolnoki különlegesek.

56 db pedig Gödöllön várja tavaly év vége óta, hogy befejeződjön a végszerelés a különböző eszközök integrációj a katonákhoz kerüljön. ( Ruszin 75 db-ról beszélt, de arról később. )

Hazai gyártás

Talán stratégiailag a leglényegesebb a Gidrán / NMS hazai gyártásának megvalósulása. Ez szemben pl. a LYNX zalai gyártásával elég nyögvenyelősen alakul. Az biztos, hogy az eredeti tervek szerint már Kaposváron a Rheinmetallal és a Nurol Makinával közösen kellene zajlani a gyártásnak. De ebben a verzióban, ezen a helyen biztosan nem fog megvalósulni.

A 2026 tavaszán bejelentett Gidrán-program kiterjesztése és az akár 800 darabos új keretszerződés egy rendkívül összetett, többszereplős hadiipari és tulajdonosi átszervezés eredménye.

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan áll össze a Gidránok teljes hazai értéklánca (a licencjogoktól a csavarokig és az értékesítésig), pontosan látni kell az egyes cégek egymásra épülő szerepét. A láncolat szereplői és feladataik a következők:

1. Nurol Makina (Törökország) & Nurol Makina Hungary

• A szerep: A technológia és az alváz tulajdonosa.
• A feladat: A török anyavállalat gyártja a járművek alapját adó Ejder Yalçın platformot. A hazai leányvállalat, a Nurol Makina Hungary koordinálja a török mérnöki tudás, a licencek és a technológiai transzfer átadását a magyar partnereknek.

2. Gidrán Armored Vehicles Kft. (Gidrán Páncélozott Járművek)

• A szerep: A hivatalos gyártó vegyesvállalat (Joint Venture).
• A feladat: Ez a cég a Nurol Makina Hungary és a Rába közös vállalata. Nem különálló gyár, hanem az a jogi és ipari ernyőszervezet, amely összefogja a hazai összeszerelést, birtokolja a Gidrán márka hazai jogait, és biztosítja, hogy a magyar specifikációk (magyar rádiók, fegyverzet) beépüljenek a járművekbe. 
• Ami még érdekes, a cég honlapján a Gidrán mellett az NMS-t is promózza.

3. Rába Járműipari Holding (Győr)

• A szerep: A fizikai gyártóbázis és nehézipari motor.
• A feladat: A Rába győri üzemeiben zajlik a járművek tényleges fizikai összeszerelése, hegesztése és gyártása. A vegyesvállalaton keresztül a Rába adja az infrastruktúrát, a szakmunkásokat, valamint ők felelnek a Magyar Honvédség meglévő és új Gidrán-flottájának teljes körű, évtizedes élettartam-karbantartásáért és javításáért (MRO). 

4. 4iG Csoport & 4iG SDT (Space and Defence Technologies)

• A szerep: A többségi tulajdonos, a kizárólagos kereskedő és a digitális integrátor.
• A feladat: A Jászai Gellért vezette 4iG megvásárolta a Rába többségi (74%-os) tulajdonrészét, így a győri gyár feletti ellenőrzést. A védelmi ipari leányvállalatuk, a 4iG SDT 2030-ig kizárólagos értékesítési (disztribúciós) jogot szerzett a Gidránokra a magyar piacon. Ezen felül ők integrálják a járművekbe a csúcstechnológiás kommunikációs, radar- és harctéri digitalizációs szoftvereket. 

5. CSG (Czechoslovak Group) & CSG Defence

• A szerep: A stratégiai befektető és tőketárs.
• A feladat: A cseh védelmi óriás, a CSG a 4iG-vel partnerségben belépett a Rábába (közvetett kisebbségi tulajdonosként). Az ő szerepük a Gidrán-programban a háttértámogatás: a CSG hozza a globális hadiipari ellátási láncait, és összeköti a Rábát a saját teherautó-gyártójával, a Tatrával, így a Gidrán-gyártás mellett egy óriási katonai teherautó-programot is indítanak Győrben. 

6. HT Division Zrt.

• A szerep: A múltbeli közvetítő és importőr (melynek szerepe háttérbe szorul).
• A feladat: A HT Division (Szíjj László és török partnere érdekeltsége) volt az a magáncég, amely a program kezdeti szakaszában közvetítőként behozta és értékesítette az első fix darabszámos Gidrán-szállítmányokat Törökországból a honvédségnek. Az új, 800 darabos megállapodással ez a közvetítői struktúra megszűnik: a helyét a 4iG–Rába–Nurol közvetlen, államilag is támogatott gyártási és értékesítési háromszöge veszi át. 

Összegzésképpen az értéklánc így néz ki:

A Nurol adja a licencet → a 4iG finanszírozza és irányítja a folyamatot → a Rába a Gidrán Kft. keretein belül legyártja és karbantartja a járműveket → a CSG biztosítja a nemzetközi ipari hátteret → a 4iG SDT pedig felszereli az elektronikával és eladja a Magyar Honvédségnek

Egyben biztosak lehetünk, az új kormány megpróbálja kigolyózni a Gidrán bizniszből a 4iG-t. Ennek módja és kihatása számomra most még nem látható. Egyben bízok, nem megy rá a Gidrán hazai rendszeresítése és gyártása.

De mégis miért vannak akkor Gödöllőn a HM Ei Zrt telephelyén most a Gidránok??

A HM EI Zrt. (Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.) és a HM ArmCom Zrt. (Kommunikációtechnikai Zrt.) a Honvédelmi Minisztérium 100%-os állami tulajdonú háttérvállalatai. Az ő szerepük a Gidrán-programban a „magyarosítás” szellemi és technológiai magja: ők teszik a Törökországból üresen érkező páncéltesteket valódi, a NATO és a Magyar Honvédség követelményeinek megfelelő harcjárművé. 

Míg a Rába és a 4iG a jövőbeli nagyüzemi sorozatgyártásért és kereskedelemért felel, a HM EI és a HM ArmCom a mérnöki szintű infokommunikációs, elektronikai és fegyverintegrációt végzi a meglévő flottákon a gödöllői bázison. Feladataik az alábbiak szerint oszlanak meg:

HM EI Zrt. – A főintegrátor és a gödöllői bázis

A HM EI Zrt. a projektcsoport vezetője és koordinátora. Az ő gödöllői telephelyük az a fizikai helyszín, ahová a Törökországban összeszerelt alapjárművek befutnak, és ahol a készre szerelésük történik. 

• Rendszerintegráció: Ők felelnek azért, hogy a különböző fegyverzeti és felderítő modulok, kamerák, az elektro-optikai érzékelők, valamint a korábban említett tüzérségi bemérő rendszerek tökéletes fizikai és szoftveres egységet alkossanak a járművel.
• Egyedi igények testreszabása: Az ankarai gyárral együttműködve a HM EI mérnökei dolgozzák ki azokat a műszaki terveket és specifikációkat, amelyek a járműveket kifejezetten a magyar katonák harcászati igényeihez igazítják. 

HM ArmCom Zrt. – A digitális idegrendszer beépítője

A HM ArmCom Zrt. kifejezetten a katonai híradástechnikára, rejtjelezésre és vezetési rendszerekre szakosodott vállalat. Ők építik be a Gidránok digitális agyát és idegrendszerét: 

• NATO-kompatibilis híradás: Ők szerelik fel a járműveket a legmodernebb rádiókkal, titkosított adatátviteli eszközökkel és belső kommunikációs rendszerekkel (intercom). E nélkül a Gidránok képtelenek lennének adatokat cserélni a PzH 2000-es lövegekkel.
• Harcászati vezetési rendszerek (BMS): Beépítik a 21. századi digitális harctéri irányító szoftvereket és hardvereket, amelyek monitorokon jelenítik meg a parancsnokoknak a saját és az ellenséges csapatok aktuális helyzetét. 
• Oktatás és felkészítés: A beépítés után az ArmCom szakemberei képzik ki a dandárok katonáit a Gidránok bonyolult infokommunikációs rendszereinek kezelésére és konfigurálására. [1]

Röviden összefoglalva: a törökök lefejlesztik a páncélost, a Rába gyártja az elemeket, de a HM EI és a HM ArmCom szakemberei adják oda a Gidránnak a „szemét”, a „fülét” és a „hangját”, amivel az képes funkcionálni a modern digitális hadviselésben

Visszatérve Ruszin facebook bejegyzésére

A 75 db jelenleg Gödölőn pihenő Gidránból 56 db tavaly érkezett és a fenti két cégnél várakozott, azaz zajlott a kommunikációs, egyéb rendszerek integrációja. Ez egy normál csapatszállító Gidrán esetén 2-3  hónap, de egyéb új verziók kialakítása esetén lehet több. A pletykák szerint az E-Lynx izraeli rádiók beszerzésének csúszása volt a késlekedés egyik oka.

Szintén a pletykák szerint a Ruszin utasítására gyorsan átadásra kerülő első 19 db Gidránból minimum 10 db-ot csak szoftverfrissítésre vittek Gödöllőre, és utána most ettől függetlenül is visszakerültek volna az alakulatokhoz. Kissé populista módon Ruszin nem bontja ki a 75 db Gidrán kapcsán az igazság minden részletét és inkább 3 mrd-os olajcserével hergel. Keverve a régi gépek karbantartási költségeit és az új gépek olajcseréjét. Nem eltekintve attól, hogy a HM EI Zrt a múltjában ( már a NER előtt is ) többször rendesen megnyomta az árat, de a minőséget kevésbé a honvédségi szerződései kapcsán.