Dr. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása

2026. május 11-én, hétfőn, 10 órakor

Megjelent

Elnököl: Bakos Csaba Attila (TISZA), a bizottság elnöke Diószegi Judit (TISZA), a bizottság alelnöke Halmai Ferenc Tibor (TISZA), a bizottság alelnöke Dr. Takács Árpád (Fidesz), a bizottság alelnöke Dr. Simicskó István (KDNP), a bizottság alelnöke Borics Mihály (TISZA) Cseh Tamás (TISZA) Weigand István (TISZA) Novák Előd (Mi Hazánk)

Párbeszédre és szakmaiságra épülő, a hazai kis- és középvállalkozásokat előtérbe helyező katonapolitikát hirdetett Dr. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelölt a Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság előtti meghallgatásán. Expozéjában éles kritikával illette az előző időszak intézkedéseit, és azonnali irányváltást ígért a kiberbiztonság, a katonai morál és a nemzetközi kapcsolatok terén.

Helyreállítanák a megrendült NATO-bizalmat

A miniszterjelölt beszéde elején komoly problémaként azonosította a szövetségesi bizalom devalválódását. Példaként említette, hogy Magyarországot politikai szinten első körben ki akarták hagyni a keleti drónfal projektből, és csak katonai szakmai nyomásra sikerült elérni a meghívást. Ruszin-Szendi szerint a TISZA-kormány a béke kormánya:

Nem küld katonákat az orosz-ukrán háborúba.
Nem állítja vissza a sorkötelezettséget.
Azonnal leállítja a csádi missziót, és elszámoltatja a projektre szánt 200 millió eurót.

Átvilágítják a hadiipari magáncégeket és a titkos szerződéseket

A jelölt bírálta a 2017-ben elindult haderőfejlesztés kisiklását, rámutatva, hogy a hadiipar jelentős részét olyan magánvállalatokba szervezték ki, ahol nem csupán szövetségesi hátterű befektetők jelentek meg. ( ha 4iG-ra meg az arab befektetőkre gondol, az elég bullshit, hisz ők máshol is jelen vannak)

A hatékony, GDP-arányos 2 százalékos költés biztosítására a tárca át fogja tekinteni a meglévő, jelenleg titkosított beszerzési szerződéseket a túlárazások kiszűrése érdekében. A jövőben a hangsúly a hazai kis- és középvállalkozásokra, valamint a kettős felhasználású (civil és katonai, ún. dual-use) eszközök rendszeresítésére helyeződik. A cél az, hogy a hadiipari profit ne magánzsebeket tömjenek, hanem visszakerüljön az államhoz.(Csak hatékony legyen és ne a régi állami cégek feneketlen pénztemetője. Illetve mivel a magyar hadiipari cégek döntő többsége külföldiekkel vegyesvállalat, fog belőle bőven külföldi magánzsebekbe vándorolni. De értelemszerűen ő a magyar magánzsebekre gondol. Ez a kkv-zás meg hadiipari léptékben azt jelenti, hogy bedolgozunk egy külföldi multinak. a 4iG projekt az volt, legyen hazai multi.)

Súlyos rések a kibervédelmi pajzson

Ruszin-Szendi Romulusz kiemelte, hogy a modern hadviselésben a szárazföld, a víz és a levegő mellett a kibertér és az űr jelentik a negyedik és ötödik hadszínteret. A Külügyminisztérium szervereinek korábbi feltörése, valamint a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) adatainak darkwebre történő kikerülése rávilágított a hazai kibervédelem kritikus állapotára. A miniszterjelölt ezen képességek radikális, a többi haderőnemmel azonos ütemű fejlesztését ígérte.

Fókuszban az ember: Illetményrendezés és a szerzett jogok visszaadása

„Vasat tudunk venni, de az semmit nem ér, ha nincs mögötte ember” – fogalmazott a jelölt, utalva a Honvédség drasztikus létszámcsökkenésére. A katonai morál és az önbecsülés visszaállítása érdekében a következő intézkedéseket irányozta elő:

Jogszabályi revízió: Kivezetik azokat az intézkedéseket, amelyek rontották a morált (pl. indoklás nélküli elbocsátások lehetősége, büntetett előéletűek vagy külföldiek szolgálatvállalása).
Bérrendezés: Új, kiszámítható életpályamodellt és versenyképes illetményrendszert vezetnek be.
A múlt sérelmeinek orvoslása: Visszaadják a 2012-ben elvett szolgálati nyugdíjas jogokat a korábbi állománynak.
Nyitott kapuk: Lehetővé teszik a követelményeknek megfelelő, korábban távozott szakemberek visszatérését a seregbe.

Kérdések, hozzászólások és a miniszterjelölt válaszait tartalmazó teljes jegyzőkönyv

( Itt igyekeztem az AI segítségével egybe rendezni a kérdéseket és a válaszokat a jegyzőkönyv alapján. )

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP), a bizottság alelnöke

Milyen stábbal tervezi a miniszterjelölt a tevékenységét és a munkáját?
- Válasz: Egy kicsit más lesz a Honvédelmi Minisztérium felépítése. Neveket még korai lenne mondani, hiszen a miniszteri kinevezés még nem történt meg. Amikor eljön az ideje, az új jelöltek (például a vezérkarfőnök vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője) meg fognak jelenni a bizottsági meghallgatásokon. ( ezen azóta már túl vagyunk, sztem majd szentelek nekik is egy posztot )
Az orosz-ukrán háború tapasztalatai alapján milyen elképzelései vannak a dróntechnika és dróntechnológia hatékony használatára, a Zrínyi-program keretein belül?
- Válasz: A haderőfejlesztés folyamatos, mérföldkövekhez nem köthető folyamat, amelyet folytatni fognak. A konkrét drónfejlesztési tervek zárt ajtók mögött, „a pincében” dőlnek el. A beszerzéseknél kulcsszempont a költséghatékonyság (milyen drága eszközt milyen drága eszközzel lehet megsemmisíteni), valamint a kitettség csökkentése a hazai KKV-k és a kettős felhasználású eszközök révén.
Tervezi-e a Hvt. (Honvédelmi Törvény), illetve a Hjt. (Katonai Jogállási Törvény) módosítását a katonák jogainak visszaállítása érdekében?
- Válasz: Igen. Átfogó egyeztetés indul a katonákkal, alkalmazottakkal, tartalékosokkal, kadétokkal és nyugdíjasokkal a kollektív bölcsesség jegyében. Cél, hogy a következő költségvetési évben már az új szabályok éljenek. A törvényi szintű szabályozás célja az életpályamodell rendezése mellett a katonák és rendőrök védelme a politikai tisztogatásoktól.

DR. TAKÁCS ÁRPÁD (Fidesz), a bizottság alelnöke

Fegyverszállítmányokat fogunk-e küldeni az orosz-ukrán konfliktushoz?
- Válasz: Határozott nem. A miniszterjelölt kijelentette: kitartanak amellett, hogy Magyarország nem szállít fegyvert az orosz-ukrán háborúba.
Növeljük-e a védelmi kiadásainkat a NATO által elvárt 5 százalékos szintig?
- Válasz: Igen, a magyar gazdaság teljesítőképességének függvényében a 2035-ig kitolt határidőre el fogják érni az 5 százalékot (megjegyezve, hogy ezt még az előző kormányfő vállalta be). A NATO-követelményeknek megfelelően a források legalább 1,5 százalékát katonai infrastruktúrára költik (pl. hidak, egészségügy, közlekedés), amelyek kettős felhasználású (dual-use) módon a civil lakosságot is szolgálják.
Tervezik-e, hogy a polgári védelmi szolgálatot és polgári védelmi kötelezettséget a honvédelem részeként a honvédelmi tárca irányítása alá vonják?
- Válasz: Igen, a teljes kormányzati („whole-of-government”) megközelítés alapján a különleges jogrendi helyzetekben és a hátországvédelemben – amikor a Honvédség a támogatott és nem a támogató fél – ezekkel az ügyekkel a honvédelemnek kell foglalkoznia.
Tervezik-e továbbfejleszteni a tartalékos rendszert, és mik a prioritások ezen a téren?
- Válasz: Igen, megtartják és valós tartalommal töltik meg. Bírálta a korábbi vezetés „számháborúját”, ahol papíron megvolt a létszám, de a valós mobilitás és kiképzettség elmaradt tőle. A prioritás a tényleges (aktív) állomány után a tartalékosok felszerelése és lőszere. Leszögezte: „celeb tartalékosokra” nincs szükség, a katonák a hazát szolgálják.
A katonai középiskolák bővítésén gondolkodik-e, és a kadétprogram megfelelő-e?
- Válasz: Igen, határozottan tervezi a bővítést, különösen a Dunántúlon a hazafias nevelés és az utánpótlás erősítésére. A meglévő 4 állandó középiskola mellett az 1-es és 2-es szintű kadétrendszert felülvizsgálják, mert a korábbi vezetés alatt ott is valós tartalom nélküli létszámhajhászás folyt. A fókusz a jó kiképzők biztosításán lesz.
A Vezérkar átalakítása meg fog-e történni, és Magyar Honvédség parancsnoksága lesz-e vagy Vezérkar?
- Válasz: A Vezérkar mint elnevezés és független entitás megmarad. Nem támogatja az integrált minisztériumot; a tárca feladata a cél meghatározása, a feltételek biztosítása és az ellenőrzés, míg a szakmai végrehajtás a vezérkarfőnök dolga.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk)

Beszámolna-e az egymilliárd forintos, saját családi címerével ellátott szolgálati luxusvillájáról, és hogy ki hagyta ezt jóvá kormányzati szinten?
- Válasz: Kijelentette, hogy a mindenkori vezérkarfőnöknek szüksége van delegációk fogadására alkalmas, védett épületre. A bekerülési költséget és az aláíró személyét ki fogják vizsgálni (kiemelte: nem a vezérkarfőnök írta alá). A családi címer elhelyezésének költségét ki fogja fizetni és elviszi onnan. Mivel a sajtó beengedésével az ingatlan védettsége megszűnt, a jövőben nem rezidenciaként, hanem más állami célra fogják hasznosítani.
A honvédelemben tapasztalható létszámhiányt szeretné-e orvosolni, és a javadalmazásuk rendezése várható-e? Továbbra is külföldi misszió kell-e a tisztességes fizetéshez és a magasabb rendfokozathoz?
- Válasz: A jogállási törvény (Hjt.) módosításával és kiszámítható életpályával kívánja rendezni a helyzetet. Elismerte, hogy a 37 650 fős engedélyezett keret még messze van, és nem számít azonnali rohamra a toborzóirodáknál, de a betartott ígéretek vissza fogják adni a mundér becsületét. A missziók és a rendfokozatok kényszerű kapcsolatára nem tért ki.
Várható-e elszámoltatás a Védelmi Beszerzési Ügynökségtől (VBÜ) kiszivárgott, brutálisan túlárazott adatok ügyében?
- Válasz: Igen, minden szerződést szakmailag átnéznek, és információkkal fogják ellátni a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt a nyomozások megindításához. Tisztázta, hogy vezérkarfőnökként a beszerzési árakra nem volt hatása, mert a költségvetés a miniszternél van, a Vezérkar csak hadműveleti igényeket támaszt. (mondjuk a szerződéseket VKF-ként ő írta alá.)
Mi az álláspontja a védelmi ipar privatizációjáról?
- Válasz: Nemzetbiztonságilag elfogadhatatlannak tartja, hogy hadiipari cégekben 75%+1 százalékos tulajdonrész került olyan civil szervezetekhez, amelyekben nem NATO-tagországbeli befektetők is vannak. Mindent megtesz az állami tulajdonrész (korábbi 49-51%) visszaépítéséért, hogy a profit a magyar GDP-t erősítse.
A büntetett előéletűek és a külföldi állampolgárok honvédek lehetnek-e ezután?
- Válasz: Nem, ezeket a morálromboló jogszabályi módosításokat az új törvénnyel azonnal kivezetik.
Infromációáramlás és transzparencia: Megtörténhet-e a jövőben is, hogy külföldi politikusok elszólásaiból vagy vizsgálataiból értesül a magyar közvélemény a honvédségi ügyekről? Kizárható-e, hogy az ukrajnai háborúba katonákat küldjünk akár évek múlva is?
- Válasz: A minősített adatokat és államtitkokat megőrzi (ezeket zárt ülésen ismerteti), de ami a társadalomra tartozik, azt teljesen transzparensen fogják kommunikálni. A katonák háborúba küldését a jövőre nézve is teljesen kizárta.
Számíthatunk-e változásra a külföldi missziók terén (pl. Irakból való kivonulás)?
- Válasz: Teljes missziós áttekintést fognak végezni a mandátumokról. Megjegyezte, hogy tudomása szerint az iráni háború kirobbanásakor Irakból már hazarendelték a katonákat. Védelmébe vette a missziózást: ezek biztosítják a nemzetközi tekintélyt, a szövetségesi hitelességet és a katonák szakmai felkészültségét.
Mi a véleménye a Petőfi laktanya Mária Teréziára való átnevezéséről, és a Zrínyi név eltüntetéséről a haderőfejlesztési programból?
- Válasz: Az arisztokratikus miniszteri névjegyhagyást elutasítja. Egyik első intézkedése lesz a Mária Terézia laktanya visszanevezése Petőfi laktanyára.
Mikor fog elszámolni a 2020-as évekbeli humánpolitikáért felelős helyettes államtitkári tevékenységével, és mi mindenhez asszisztált?
- Válasz: Helyettes államtitkári múltjából kiemelte, hogy irányítása alatt indult el a katonai középiskolák bővítése (1-ről 4-re emelve a számukat).
A kísérleti Covid-vakcinák miatt kirúgott oltatlan katonák ügyében számíthatunk-e valamiféle rehabilitálásra?
- Válasz: Igen. Kijelentette: „visszaveszünk mindenkit, aki szolgálni akart”, beleértve azokat is, akiket a Covid-oltás megtagadása miatt bocsátottak el. Bár szakmai véleménye vezérkarfőnökként nem változott az oltásról, az érintetteknek – ha nem is feltétlenül egyenruhában, de a Honvédség rendszerében (pl. a kadétprogram oktatóiként) – helyet fognak biztosítani.

DIÓSZEGI JUDIT (TISZA), a bizottság alelnöke

Kaphatunk-e érdemi információkat a 2025. márciusi honvédségi képzésen történt kormánytisztviselői balesetről (egy ifjú hölgy kézigránát-sérüléséről), és milyen szabályozást vezetnek be a megelőzésre?
- Válasz: Súlyos kritikaként fogalmazta meg, hogy több mint egy évig elhallgatták az ügyet a nyilvánosság elől. Ígéretet tett arra, hogy záros határidőn belül a személyiségi jogok tiszteletben tartásával transzparensen nyilvánosságra hozzák, mi történt és ki a felelős. Megjegyezte: ha a „vérrel írt” katonai kiképzési szabályokat betartották volna, a baleset esélye minimális lett volna.

BORICS MIHÁLY (TISZA)

Nem tart attól, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően tömeges leszerelések várhatóak esetleg az állományból?
- Válasz: Elismerte, hogy rengeteg a bent lévő papír, és a katonák csalódottak az önkéntes haderőben. A tömeges leszerelések elkerülése érdekében kér türelmet az állománytól. A megoldást a gyorsított ütemben készülő, a katonákkal közösen megtárgyalt új jogállási törvény és a kiszámítható illetményrendszer fogja jelenteni.

WEIGAND ISTVÁN (TISZA)

Tervezi-e a 2025-ben a kecskeméti katonai repülőtérről ellopott MiG-alkatrészek ügyének kivizsgálását?
- Válasz: Igen. A MiG-29-es alkatrészlopások, a VBÜ-betörés, a tartalékos rendszerbeli pénzügyi visszaélések (fiktív kifizetések), valamint a korábbi miniszter által készíttetett rejtélyes „hintó” ügyét is teljes mértékben, transzparenten ki fogják vizsgálni és a nyilvánosság elé tárják a bizalom visszaállítása érdekében.

A bizottsági meghallgatás záró köre: Újabb kérdések és a miniszterjelölt válaszai

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP), a bizottság alelnöke

Mi lesz a Hadtörténeti Múzeum sorsa és jövője, illetve hol várható a Honvédelmi Minisztérium (a miniszteri elhelyezkedés) székhelye a jövőben?
- Válasz: A miniszterjelölt kijelentette, hogy nem költözik fel a Budai Várba. A tárca és a vezérkarfőnök székhelye a tradicionális HM I. épületben (Balaton utca 5-7.) lesz egymást követő szinteken, ami biztosítja az azonnali napi kommunikációt. A Budai Várra úgy hivatkozott, mint a magyar hadtörténelem szentélyére, így a Hadtörténeti Múzeumnak ott van a méltó helye, nem a miniszternek.

A Zrínyi-program hivatalos elnevezése és jövője: Újra így fogják-e hívni a fejlesztéseket?
- Válasz: A miniszterjelölt egyértelművé tette: nem lesz újabb Zrínyi-program, mert a Zrínyi-programnak 2026-ban vége van. 2017-ben (Simicskó István minisztersége alatt) azért kellett egy ilyen hangzatos név, mert évtizedekig nem történt semmi, és ez adta meg a startpontot.
- A jövőben nem lesz szükség újabb teátrális programnevekre, hanem folyamatos haderőfejlesztést kell végezni. Kérte a bizottság segítségét, hogy a honvédelmi nemzeti minimumot folyamatosan tárgyalják újra. Kifejtette: a tervek csak az első puskalövésig (vagy az első gazdasági, energetikai válságig) igazak. Ezért a DIME-modell alapján a Honvédségnek nem egy merev tervhez kell ragaszkodnia, hanem merészségre van szükség a tervek rugalmas újrahúzásához, ha a biztonsági vagy gazdasági környezet megváltozik.
- A miniszterjelölt a tervezési ciklusok kapcsán kiemelte, hogy a NATO-nál 1+2+2 éves, valamint tízéves tervezések futnak. Példaként hozta fel, hogy a 2017-ben indított fejlesztés után 2018-ban jött az első tank, és a mai napig nem érkezett meg az összes beszerzett eszköz, a Lynx harcjárművek beszerzése pedig különösen hosszú időt vesz igénybe.
- Nyomatékosította, hogy a védelmi ipari kapacitások és fejlesztések messze túlnyúlnak a politikai ciklusokon. Pontosan ezért van szükség a nemzeti konszenzusra, hogy a parlamenti pártok és a társadalom közösen megvitatva, ciklusokon átívelően fogadják el a honvédelem hosszú távú iránya

DR. TAKÁCS ÁRPÁD (Fidesz), a bizottság alelnöke

Kérdést nem tett fel. Kijelentette, hogy a Fidesz konstruktív, korrekt és higgadt ellenzék lesz, ezért a szavazásnál az ő részéről egy „támogató tartózkodás” várható.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk)

Honvédek javadalmazásának rendezése: konkrétan hogyan kívánja kezelni a bérfeszültségeket?
- Válasz: A teljes illetményrendszert át kell dolgozni. A feszültséget az okozza, hogy a fiatalok jelenleg magas, 737 ezer forintos alapbérrel lépnek be a rendszerbe. Mivel tőlük elvenni nem lehet, a meglévő állomány illetményét ehhez a szinthez kell hozzáigazítani (mellészintezni). A cél az, hogy a katonáknak, rendőröknek és tűzoltóknak ne kelljen másodállást vállalniuk a megélhetéshez, mert csak így várható el tőlük a maximális szakmai fókusz.
- To továbbá bemutatta a hadtudományban elfogadott 40-30-30-as alaptézist: a költségvetés 40%-ának a humán erőforrásra (bérekre), 30%-nak a fenntartásra, 30%-nak pedig a fejlesztésre kellene mennie. Jelenleg a fejlesztések aránya meghaladja az 50%-ot, ami elszívja a pénzt a humán oldaltól. Ezért kell átnézni és újratárgyalni a hadiipari szerződéseket, hogy forrásokat lehessen átcsoportosítani a személyi kiadásokra.
Katonai fiatalítás és személyes felelősség: Miért asszisztált vezérkarfőnökként a főtisztek (például Lippai Péter) eltávolításához, és miért maradt eddig csendben?
- Válasz: A miniszterjelölt pontosította a tényeket: Lippai Pétert nem menesztették. Ruszin-Szendi kifejtette a vezérkarfőnöki lét drámáját: ha politikai megfontolásból „buta módon” kész listákat kap az ember, el kell döntenie, hogy azonnal feláll, vagy marad és megpróbálja a lehető legjobbat kihozni a helyzetből. Ha feláll, azonnal jött volna a helyére egy kritika nélküli végrehajtó. ( Ki, kitől kapott listákat. Van olyan megfejtés is, hogy az eredeti listát ő írta, csak a miniszter néhány névvel kiegészítette. )
- Kijelentette: nyugodtan néz a tükörbe. Ő volt az a vezérkarfőnök, aki felemelte a hangját az egyénekért és a rendszerért is, és a nap végén pontosan azért kellett távoznia, mert a politikai vezetésnek elege lett a folyamatos kritikáiból (hogy ezt se rúgják ki, azt se rúgják ki). Példaként említette, hogy ha ő akkor nem harcol a rendszerért, ma nem lenne ügyeletes légierő-tábornok sem, aki szorult helyzetben parancsot adhatna, hiszen Magyarországon a légi célok megsemmisítése nem politikai, hanem szigorú katonai hatáskör. Törvénytisztelő katonaként „elment a falig és azon egy picit túl”, aminek meg is lett a következménye. Most leendő miniszterként az a célja, hogy ezeket a hibás döntéseket évek múltán végre rendes kerékvágásba tegye.
A rezidencia-ügy (villaügy) részletei: Miért volt az épületben szivarszoba és egyéb luxusberendezések?
- Válasz: Ruszin-Szendi Romulusz Novák Előd szavait félbeszakítva, határozottan közbevetette: „Nem volt!” Tagadta a szivarszoba és egyéb luxuselemek meglétét, és fenntartotta, hogy az épület kizárólag a hivatalos diplomáciai és biztonsági alapfunkcióknak felelt meg.( A helyzet az, hogy van ez a miliárdos luxusvilla. Szivarszoba, egyéb luxizás. A többi blabla. Az meg azért van, mert elég kellemetlen. )
A kísérleti Covid-vakcinák visszautasítása miatt eltávolított katonák rehabilitációja: Miért nem jöhetnek vissza katonaként (egyenruhában), ha egyszer elkötelezettek a haza iránt?
- Válasz: A miniszterjelölt kijelentette, hogy a saját lelkiismerete tiszta az ügyben. Vezérkarfőnökként hozott egy katonai döntést a harckészültség fenntartása érdekében, miután a katonaorvosok az akkori bizonytalan helyzetben ezt javasolták. Ő maga négy oltást vett fel a két különböző fajtából, mert a parancsnoknak példával kell elöl járnia.
- Kifejtette: ha egy katona internetes forrásokra hivatkozva megtagad egy parancsot, attól nem várható el, hogy éles harci helyzetben végrehajtsa a kapott utasításokat. Az ezt követő elbocsátások és bánásmód már politikai döntések voltak. Miniszterként most ezt a politikai részt tudja helyreállítani. Megismételte, hogy várja vissza a rendszerbe a csalódott katonákat egy tisztességes jövedelemmel, amennyiben valóban a honvédelemért akarnak dolgozni, és nyitott az ügyről szóló későbbi, hosszabb vitákra is

DIÓSZEGI JUDIT, BORICS MIHÁLY, WEIGAND ISTVÁN (TISZA)

(Újabb kérdést nem tettek fel ebben a körben)

🗳️ Határozathozatal

Az Országgyűlésről szóló törvény értelmében végrehajtott nyílt szavazáson a bizottság többségi döntést hozott. A kinevezést a tagok az alábbi arányban szavazták meg: